13.07.2015 Views

Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

24 Hadas Miklós A gymnastica…A Honmûvészben közölt fordítással ellentétben ugyanis az „efféminé” eredetileg nem„elpuhultságot”, hanem „elnõiesedettet” jelent. Azaz: még ha a fordítás elmaszatolja is,eltüntetni nem tudja, hogy a férfi(as)ság definíciója végsõ soron a nõi(es)séggel szembenfogalmazódjék meg, hiszen nyilvánvaló, hogy ez utóbbi jelentéstartalom csúszott átidõvel az „elpuhultság” jelentéstartalmába. 22 Csakhogy a 1<strong>8.</strong> század elsõ felében a nõkmég oly mértékben nincsenek jelen a társadalmi közéletben, hogy e társadalmi nemikirekesztõlegesség egyelõre megmarad a gondolkodás rutinszerû tudatelõttes automatizmusainakdimenziójában.Mindez persze korántsem jelenti azt, hogy a „nõies” konnotációiból származtatottnyelvi formulák ne hordozhatnának egyéb, többé-kevésbé rejtett jelentéstartalmakat.Figyeljük csak, hogyan folytatódik a Honmûvészbeli közlemény a francia idézet után!„A’ férjfias caracternek egyik tulajdonsága, mellyet életmódunk mindinkább ritkít, saját erõnkbenhelyezett bizonyos bölcs bizalom, melly minket nem enged azonnal segedelemért kiáltani, vagyéppen kétségbe esésre vetemedni; mellynek kisebb ‘s nagyobb vállalmányoknál alapul kell szolgálni,‘s melly nekünk mint embereknek és polgároknak elkerülhetetlenül szükséges bizonyos önállásunk fenntartására.Az olvasóra bizom annak elitélését, valljon e’ férjfias tulajdonság sarjadozhat ‘s tenyészheteaz elpuhult nevelés telekén.” (Kiemelés tõlem – H. M.) 23Nem kétséges: ez a polgár hangja, aki immár nemcsak hogy veszi magának a bátorságot,hogy saját magát is megnevezve a férjfiasnak láttatott nemzeti jövõ letéteményesénekpozíciójából szólaljon meg, hanem – mégha ez utóbbit jóval óvatosabbanteszi is – az arisztokráciától is elhatárolódik. Nem lehetnek ugyanis kétségeink afelõl,hogy e szövegkörnyezetben az „elpuhult” testek jelöltje – miként Rousseau-nál vagyWessselényinél – a gyönge és fejlõdésképtelen, s – a fogalom minden értelmében –egyre alaktalanabbá váló nemesi rend teste. Mindez akár úgy is fölfogható, hogy azizmosodó polgár a liberális arisztokrata élcsapat háta mögül kikukucskálva óvatosanszembeszegül az élcsapat által is bírált nemesi „szibarita vázzal”. (Hangsúlyozandó,hogy mindezt egyelõre igen óvatosan teszi. Valószínûleg ezért is találhatók a magyarrafordított szövegrészekben a francia eredetihez képest kevésbé éles megfogalmazások.)S ha a közlemények kontextusának egyéb elemeire is rámutatunk, még egyértelmûbbéválik, hogy itt a polgár szólal meg. Jellemzõ például, hogy a szerzõ kifejezettenpedagógiai összefüggésrendszerbe illeszti tárgyát: a „korlátolt elméjû iskolai férjfiakkal”szembefordulva önmagát egyfajta reformpedagógia letéteményesének pozícionálja. 24Emellett arra is kísérletet tesz, hogy összefoglalja, miféle testgyakorlatokat is ûznekakkortájt Európa egyes országaiban. 25 Sõt! Szemben a korabeli nemesi diskurzus szin-22 Egyébként a „corps débile” „gyönge testként” történõ magyarítása során is elsikkad az eredetiben mégpontosan érzékelhetõ nyelvi kétértelmûség, melynek köszönhetõen a „débile” egyszerre jelent „debiliset”,azaz „értelmileg fogyatékosat”, illetve „gyöngét”.23 Honmûvész, 1836: 434.24 Valószínûsítve, hogy az anonimitás mögött valóban Fáy, vagy egy vele azonos pozíciójú ember rejtõzhet.25 A „politicai inneplések” között említtetik a „czéllövészet”, a „madár-lövés”, a „caroussel-lovaglás”, a„lófuttatás”, a „bikaviadal”, a „versenyfutás”, s a „versenyzés kocsin és vizen”. Megnevezi továbbá a„lovagi gyakorlatot (lovaglást és harczolást)” és a „testgyakorló játékokat”. Divatban van – folytatja –a „tekézés a Németeknél — balmozás az Olaszoknál — Kriket-játék az Angoloknál, bunkójáték a’ Hollandoknál”.Ide tartozik még a „birkozás Helvetiában ‘s orosz országban, és az uszás a’ folyóvizekkel biróvidékeken”. Kitér még a „tánczra”, a „vadászásra” és a „katonai gyakorlatokra” (Honmûvész 1836: 476).

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!