Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten - MEK

I '4SSpópa jut. A kerékbetörés és karóbahúzás napirendenvan.Nagy-Váradról Tokajra mentem; útközben'ismét érintettem Kismarját és a rideg Debreczent,hol megháltam. Még a debreczeni szappanról éskenyérről akarok nebány szót szólani. A szappanhófehér és szivacsszerü, az előállított mennyiségrenézve elég lecyen annyit fölemlíteni, hogyDebreczenben hetven szappanfőző van. Könynyebb,fehérebb és ízletesebb kenyeret sehol avilágon nem ettem, mint itt. Egy-egy kenyérneknagysága — ne higyék, hogy ez talán tréfa —fél lsöbrőf (halfa yard cubed). Debreczenből eltávozva,a hajdúkerületen haladtam keresztül.A vidék mindenütt teljesen róna, búza és kukoriczaszépen díszlik itt, legtöbb azonban a legelő.Az útszélen mindenütt sok czigányt láttam.Magyarországot e nép főfészkének tekinthetjük.Itt is, mint mindenütt, kóbor életmódot folytatnak,üstfoltozásból, muzsikálásból és ha szerit tehetik,lopásból élnek. Néhány évvel ezelőtt Hontvármegyébenegész czigány csapatot ítéltek el ésvégeztek ki emberevés miatt, c.-ak midőn márkéső volt, jöttek rá, hogy a birák elhamarkodtakaz ítéletet. 1418 előtt nem ismerték őket Magyarországon.^(K;Tokaj nyomorult kis mezőváros, vendégfogadójaoly rossz, hogy a kir. sóraktár igazgatójasaját házában szállásolt be engem. Tokajon csakcsekély része terem a róla elnevezett világhírűfíl489bornak, melyet XVI. századbeli Oláh Miklós földrajzíróliszkainak és szántóinak nevez. Tokaj aEákóczyak uralma alatt nyerte el mai kiváló megtiszteltetését.Tokajról Mádon, Tályán, Tolcsván,S.-A.-Ujhelyen átutazva, Kassára, Felső-Magyarországfővárosába érkeztem ; a főutcza igen szélesés néhány csinos ház diszíti. Lakosainak számamintegy G000. 1 Egyetlen nevezetes épület a gótstílűfőtemplom. Azonban az utast leginkább érdeklia «fekete sas» szálloda, hol az éhes utasennivalót kaphat, mivel a falusi korcsmákbangyakran koplalnia kell.11880: 2(i,097.I