Családi Kör, 2018. június 28.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A nyugdíjasok szót kérnek!<br />
hintaszék<br />
A<br />
Tartományi Nyugdíjas Szövetségre<br />
komoly teendők várnak az elkövetkező<br />
fél évben. A legfontosabbakat<br />
vette számba a szervezet<br />
új összetételű végrehajtó bizottsága a múlt<br />
csütörtökön. Milan Nenadić elnök elsőként<br />
említette a jövő évi költségvetés előkészítését,<br />
amelybe a nyugdíjasok mindenképpen<br />
be szeretnének kapcsolódni, javaslataikkal<br />
hozzájárulni ahhoz, hogy a kormány minél<br />
sikeresebb pénzügyi megoldást találjon a<br />
nyugdíjasokat érintő anyagi problémákra.<br />
Egyik fontos nyitott kérdés a nyugdíjcsökkentési<br />
törvény megszüntetése utáni kárpótlás.<br />
Az év végéig – a négy év alatt – 100<br />
milliárd dinárt (évente 25 milliárdot, havonta<br />
pedig több mint 2 milliárdot) „takarít meg”<br />
az állam a nyugdíjasokon. A Nyugdíjas Szövetség<br />
elnöke szerint a kárpótlás egy-két év<br />
alatt nem lehetséges az elért fiskális konszolidáció<br />
veszélyeztetése nélkül. Az állam és a<br />
nyugdíjasok számára is elfogadható megoldás<br />
keresésébe a kabinetnek a nyugdíjasok<br />
reprezentatív szervezetét, a Nyugdíjas Szövetséget<br />
is be kell vonnia.<br />
A következő jelentős kérdés a nyugdíj-összehangolás<br />
visszaállítása és a tárgykör<br />
visszahelyezése a biztosítási törvénybe.<br />
Jelenleg a nyugdíjbiztosítási jogszabály helyett<br />
a költségvetési törvény szabályozza,<br />
amely előírja, hogy csak abban az évben<br />
lehet emelni a járandóságot, amelyben az<br />
illetékes szerv tervdokumentuma alapján<br />
a nyugdíjkiadás nem haladja meg a bruttó<br />
hazai termék 11 százalékát. A juttatást<br />
ilyenkor is a GDP 11 százalékáig korrigálhatják.<br />
A törvény értelmében az emelésről<br />
a kormány dönt. Így járt el 2015-ben,<br />
amikor 2016-ra 1,25 százalékkal emelte a<br />
nyugdíjakat, a nyugdíjszerű juttatásokat és<br />
az általános pontértéket, 2016 végén 2017-<br />
re vonatkoztatva, amikor 1,5 százalékkal<br />
kiegészítette a juttatásokat és 2017 végén,<br />
amikor az idei évre 5 százalékos emelést<br />
irányzott elő. A Tartományi Nyugdíjas Szövetség<br />
álláspontja, hogy a nyugdíjcsökkentési<br />
törvény megszűnése után (az év végére<br />
várható) ismét aktiválni kell a biztosítási<br />
törvény 80. cikkét, vagyis a járandóságot<br />
évente kétszer – áprilisban az előző félévi<br />
kiskereskedelmi árnövekedéshez és az előző<br />
évi 4 százalék feletti bruttó hazai terméknövekedés<br />
feléhez, októberben pedig<br />
az előző hathavi pénzhíguláshoz igazítják.<br />
A nyugdíjasok tartományi érdekszervezete<br />
párbeszédet kezdeményez a szociális és<br />
munkaügyi, illetve pénzügyminisztériummal<br />
e törvénycikk jobb megfogalmazásáról,<br />
de érdembeli változtatás nélkül.<br />
Miről van szó? A néhány éve tartó alacsony<br />
infláció lehetővé teszi az év eleji<br />
egyszeri kiigazítást az arra az évre tervezett<br />
pénzhígulás alapján. Nagyobb eltéréskor<br />
a következő évben toldanák meg a nyugdíjakat<br />
a különbözettel. Milan Nenadić<br />
szerint felül kellene vizsgálni a jogszabály<br />
azon részét is, amely előírja, hogy csak a 4<br />
százalék feletti társadalmi terméknövekedést<br />
számítják be emeléskor. A túl szigorú<br />
mérce korlátozza a lerongyolódott, elszegényedett<br />
nyugdíjasok szociális helyzetének<br />
gyorsabb javulását. A szakminisztériumokkal<br />
folytatandó párbeszéd egyik témája lehetne<br />
a legkisebb nyugdíjak tárgyköre. Kétségtelen,<br />
hogy a nyugdíjasok eme csoportja<br />
fokozottabb védelmet igényelne, de nem<br />
a többi nyugdíjas kárára. Az államnak nem a<br />
nyugdíjkasszából, hanem a költségvetésből<br />
kell(ene) finanszíroznia az ilyen jellegű támogatást.<br />
A nyugdíj nem szociális, hanem<br />
gazdasági kategória!<br />
Az elnök beszámolt arról a levélről,<br />
amelyben emlékeztetik az Alkotmánybíróságot,<br />
hogy még mindig nem döntött a<br />
két évvel ezelőtti (második) beadványukról,<br />
amelyben kérték a nyugdíjcsökkentési törvény<br />
alkotmányos felülvizsgálatát. A jogszabály<br />
alkalmazásával több mint 700 ezer<br />
nyugdíjast fosztanak meg vagyonának egy<br />
részétől. Nem kérdéses, hogy a nyugdíjbiztosítási<br />
rendszer keretében megvalósított<br />
vagyonról van szó, amit az Alkotmánybíróság<br />
is elismert 2015. szeptember 25-én,<br />
amikor elvetette a felülvizsgálati kezdeményezést.<br />
Akkor arra hivatkozott, hogy<br />
ideiglenes törvényről van szó. A jogszabály<br />
időközben elveszítette ideiglenes jellegét,<br />
és hosszú távon lerombolta a nyugdíjbiztosítási<br />
rendszert. A törvény meghozatalát<br />
kiváltó okok megszűntek, veszteség helyett<br />
többlete van a büdzsének, a nyugdíjkiadás<br />
a bruttó hazai termék 11 százalékára<br />
csökkent (még kisebb lenne, ha a biztosításhoz<br />
nem kapcsolódó egyes kiadásokat<br />
nem az alapnak kellene finanszíroznia). A<br />
nyugdíjcsökkentés továbbra is érvényben<br />
van, az elvett nyugdíjrész az emelések után<br />
nagyobb, mint kezdetben volt. Mint ismeretes,<br />
2012 októbere óta a járandóság nem<br />
követi az inflációt, vagy annál kisebb mértékben<br />
hangolták össze, ami reális értékcsökkenéshez<br />
vezetett. A nyugdíjasok tehetetlennek,<br />
megalázottnak és jogfosztottnak<br />
érzik magukat, az Alkotmánybíróság nem<br />
védi alapvető emberi jogaikat. Meddig tart<br />
még ez az állapot? – kérdik.<br />
A társadalmi és gazdasági fejlődés minden<br />
szakaszában ők viselték a legnagyobb<br />
terhet. Megérdemlik, hogy az Alkotmánybíróság<br />
állást foglaljon beadványukról.<br />
A levelet név szerint minden alkotmánybírónak<br />
és a bíróság elnökének is elküldték.<br />
Az ülésen hallottuk, hogy elkészült a formanyomtatvány<br />
az utólagos kérelemről (a<br />
tartományi alap másodfokú szervének kell<br />
elküldeni), amellyel a 2014 novemberétől<br />
összehangolt nyugdíjvégzést kérik. A közigazgatási<br />
eljárás részeként ingyenes. Ha a<br />
hivatalos szerv 7 napon belül nem adja ki a<br />
végzést, meg lehet indítani a közigazgatási<br />
pert.<br />
A Nyugdíjas Szövetség kísérletként 2-3<br />
károsult perköltségeit fedezi. A formanyomtatványt<br />
a topolyai városi nyugdíjas<br />
egyesületben vagy a tartományi szövetségben<br />
szerezhetik be.<br />
TAKÁCS Magda<br />
<strong>2018.</strong> <strong>június</strong> <strong>28.</strong> 11
Change language