You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
KULTURÁLIS SZALON<br />
Juhász Pál versei<br />
Nem tetszenek verseim<br />
Nekem nem tetszenek a verseim,<br />
Rabosított, önvádas emlékeim.<br />
A bilincs kulcsa szavaimtól csörög,<br />
A szótöredék torkodban hörög.<br />
Megfulladsz, ámulatba ejtve magad,<br />
Neked e vers nagy értékű smaragd,<br />
Mit ünnepélyes lelkeden viselhetsz,<br />
S ha megkopik fénye, elveszthetsz.<br />
Én emlékszilánkjaim köpdösöm rímekbe,<br />
Belerakom bezárhatatlan széfembe,<br />
Ellophatod legcsodálatosabb érzéseim,<br />
Nekem akkor sem tetszenek verseim.<br />
Parádsasvár, 2017. február 6.<br />
Lelkem tükrében<br />
Tengermoraj borzolja barna bőröd bársonyát,<br />
A szél neked csiszolja fényesre a nap sugarát.<br />
Lépted kecsességét tarka, mezei virágok ölelik,<br />
Az Istennőt, a madarak, énekükkel köszöntik.<br />
Karomba zárlak, szerelmem kalickája rabul ejt,<br />
Nem én leszek az a férfi, aki holnapra elfelejt.<br />
Érzelmeim magocskáival etetlek gyengéden,<br />
Csókom friss harmatával itatlak félénken.<br />
A világ görbe tükrében máshogy látnak téged,<br />
Nincs gyönyörű alakod, aranyozott trónszéked.<br />
Szerető lelkem tükrében, egy tavasz tündért látok,<br />
Ha összebújunk, a tenger morajlik s lehull az átok.<br />
Parádsasvár, 2017. február 7.<br />
Az évszakok raktárában<br />
A Tél fel kell s beágyaz maga után,<br />
A Tavasz nyúlik végig a puha subán.<br />
De az a káprázatos fehérség hová tűnhet?<br />
Lehet, hogy a langyos szellő bűnt tett?<br />
Az évszakok raktárában nagy a lárma,<br />
A Tél dühösen pakol, - fagyos dráma.<br />
A Tavasz kelti a rügyeket, a százszorszépet,<br />
Visszahívja fészkükbe a csivitelő fecskéket.<br />
Parádsasvár, 2017. február 22.<br />
Szeretni egymást<br />
A pusztítás gyökerét kellene kiirtani,<br />
Soha sem az agresszorra hallgatni.<br />
Szeretni egymást eszme-józanul,<br />
Az igaz ember ad, fáradhatatlanul.<br />
Parádsasvár, 2017. február 24.<br />
Szöveg: E. Nagy István (Fehérgyarmat) Kapcsolódó fotók: a 64. oldalon<br />
Az Ő öröksége…<br />
Felbecsülhetetlen még az a hagyaték, amivel Kormány Margit ny. tanítónő<br />
és író, számos helytörténeti dolgozat készítője, a használati tárgyak<br />
gyűjtője és rendezője, a penyigei ballada felélesztője; - „a kilenc kislány”<br />
éneklője rendelkezik! Nemrég kapta meg a Gyémántdiplomáját, mint pedagógus,<br />
aki 60 évet töltött a pályán, és azonkívül is, tovább tanítja az<br />
állampolgártársainkat, gyerekeinket, öregbítve Szabolcs-Szatmár-Bereg,<br />
valamint az országunk hírnevét is! Mint sok idős, tevékeny értelmiségi,<br />
sokat gondolkodik azon, hogy értékes gyűjteményét kire hagyatékozza?<br />
Mert azt tudjuk, hogy ide bizonyos megszállottság is szükséges, és ha nem<br />
jó a választott személy, avagy közösség, az eddig összegyűjtött, felbecsülhetetlenül<br />
értékes hagyaték, „ebek harmincadjára is kerülhet”, mint annyi<br />
sok minden más, a történelmünk folyamán. Javasoltam neki, hogy adja<br />
hozzá a nevét, és még életében, - bár ehhez ő nagyon szerény - hozzon<br />
létre egy Kormány Margit emlékszobát, és a relikviáit, kidolgozott és kidolgozatlan<br />
írásait, hagyja vagy a penyigei Iskolára, vagy az egyházára, az<br />
önkormányzatra, egy olyan intézményre, aki vállalja a továbbgondozását,<br />
állandó emlékszobát tart fent, állandó magas műveltségű tárlatvezetés<br />
mellett. Ez legyen az Ő öröksége, befogadó községe számára!<br />
Mindenesetre gratulálunk neki, mint kedves barátunknak, és még további<br />
egészségben töltött - tevékeny - hosszú életet kívánunk!<br />
Lovag a családban!<br />
„A lovagrend nagy tanácsának döntése alapján, 2017. szeptember<br />
30-án, a 14. Szatmár-Beregi Szilvanapon, ifjú Simon Lászlót, a Panyolai<br />
Szilvórium Kft. üzemvezető főzőmesterét ütötte lovaggá a rend<br />
„nagymestere”. Ezzel a szatmári táj ikonikus pálinkafőző települése is<br />
képviselve lett a Szatmár- Bereget fölvállaló egyesületben.”<br />
Ilyen magasztos pillanat nem sokszor van az ember életében, hogy egy<br />
ilyen rangos - a munkáját elismerő - eseményen lovaggá üssenek valakit.<br />
Ifj. Simon László ezt is megérte, elérte, örömet szerezve ezzel népes<br />
családjának, a térségének, az egész Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének!<br />
Milyen különös ez az élet, mindig tud meglepetésekkel szolgálni, hiszen<br />
Laci unokaöcsém sem gondolta volna évekkel ezelőtt, hogy egyszer még<br />
hasznát veszi ebbéli tudományának, - képességének. Ez a mi nagy családunk<br />
ilyen, szinte minden valamirevaló tisztséget viseltek már a tagjai az<br />
évtizedek folyamán, de lovag bizony egy sem volt eddig köztük, - nos ez a<br />
tendencia is megtört most!<br />
Milyen előélet vezetett ide, - kérdeztem az újdonsült lovagtól,mert<br />
azért valljuk be, a kíváncsiság is hajt olykor bennünket.<br />
„Érdekes történet az enyém, de még érdekesebb, - szinte legenda<br />
számba megy, - hogy milyen inspiráló tényezők indították útjára, ezt a<br />
szépnek mondható karrieremet. Mint a mesében is lenni szokott: volt<br />
három „vándorlegény” különféle helységekből összeverődve, - egymásra<br />
utalva - ,akik elmentek szerencsét próbálni idegen országba. Irtó hideg<br />
köszöntött rájuk a határnál, amikor felsóhajtott az egyikük, a Béla: hej ha<br />
most bekaphatnék egy jó kis panyolai szilvóriumot, a fél életemet is odaadnám<br />
érte, mert nyernék általa egy harmadikat. A sóhajt tett követte, és<br />
a három jó ember egyből a tettek mezejére lépett. Tudakozódni kezdtek<br />
mindenfelé, hogy hol eladó valami pálinkakészítő szeszfőzde. A Béla, aki<br />
panyolai elszármazott volt, megemlítette előttük, hogy odahaza a falujában<br />
van egy romos főzde - reméli, hogy megvan még, - talán jó lenne<br />
megvenni és felújítani. Meg is vették, felújították, - ekkor kerültem én<br />
oda gyümölcsfeldolgozónak - és lépésről, lépésre haladtam előre a szakmában.<br />
Szinte minden lépcsőfokot végigjárva, értem most fel a csúcsra!<br />
Üzemünkben kb. 45 fajta pálinka is készülhet. (Eredeti szakmám: gépészeti<br />
szakközép iskolát végeztem Mátészalkán.)”<br />
A három barát-munkatárs neve, akik az óta is együtt dolgoznak:<br />
Muhari Zoltán Panyola polgármestere, Borbás Béla és Marjai Miklós.”<br />
Gratulálunk nektek, további sok sikereket munkátokhoz, ezzel is öregbítve<br />
Panyola, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hírnevét!<br />
Fehérgyarmat, 2017. december 3.<br />
12 | 2018. január-február
Change language