28.01.2018 Views

nyirsegi_gondolat2018-0102

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Asperján György<br />

(József Attila-díjas költó)<br />

Kihűlt szívünkben…<br />

Mikor már úgyis mindegy, hirtelen<br />

ráébredünk, hogy szeretünk,<br />

és bámulunk kimeredt, hittelen<br />

szemmel: mi lesz így s most velünk?<br />

Kihűlt szívünkben gerjed indulat:<br />

kit ölelnénk, mért nem ölel?<br />

Rémülten nézzük, az ég mit mutat,<br />

közöny minket miként tör el.<br />

Korábbi, hideg arcunk ránk köszön,<br />

éles késpengék a szavak;<br />

mire vágyunk: elszitál az öröm,<br />

mi voltunk, múltunk ránk szakad.<br />

Sírunk, hogy ily kietlen a világ,<br />

egyformán szűkös és kicsi,<br />

morózusan leinti a vitát,<br />

fénnyel választottját viszi.<br />

S ráébredünk: eladhatók vagyunk,<br />

és itt minden megvehető,<br />

pénzzel magunkra fess törvényt szabunk,<br />

s kinek nincs, elhagyja erő.<br />

Hová futnánk: körbezárt a határ:<br />

alant semmi, fent csillagok;<br />

átírnánk, s érvényes ránk a szabály,<br />

mit éltünk, mint szabad rabok.<br />

KULTURÁLIS SZALON<br />

Szép versek, okos tanácsok<br />

Aranyosi Ervin<br />

Szerelem...<br />

Valami vonz a két karodba,<br />

mágneses a lelked?<br />

Mikor elmész, újra várlak,<br />

újra kell ölelned!<br />

Kell, hogy szívünk összeérjen,<br />

karod elringasson!<br />

Kell, hogy ez a szép varázslat,<br />

újra, s újra hasson…<br />

Fodor András<br />

(1929–1997) Kossuth-díjas költő<br />

Úszott velem<br />

Bár túl volt rég a negyvenen<br />

Nem restelt olykor eljönni velem<br />

sok dolga közben is<br />

a nyári Balatonra.<br />

Cingár fiát, hogy biztonságosan<br />

a víz ölére vonja,<br />

keze ügyében ott volt<br />

a párna, sűrű fajta<br />

anginvászon huzat,<br />

négy oldalt körbevarrva.<br />

Egy-sarkán cérnaorsó,<br />

a jobbhíján szelep,<br />

anyám ajkáról húzta-szívta<br />

a föltámasztó lélegzéseket.<br />

S már duzzadt, emelődött<br />

a hártyák rétege,<br />

nőtt folyvást dalmahodva,<br />

majd szétpattant bele,<br />

míg végre odaröppent<br />

arcom elébe s én<br />

rákapva billeghettem<br />

anyám körül a tarajok ívén.<br />

Úszott velem. Bőrén, haján<br />

hamvas ezüstök, szőke aranyak.<br />

Ki tudná megmondani már,<br />

melyőnk volt boldogabb.<br />

Az oldalon szereplők fotói<br />

Pásztor Béla<br />

(1907–1943)<br />

Rőzsehordók<br />

Mint rőzsehordó asszonyok,<br />

Mennek az őszi fák,<br />

(Szoknyájuk rongyos szélű dér)<br />

A holt vidéken át.<br />

Vállukon száraz gally csörög.<br />

Mennek a hegyre fel.<br />

Nyomukban róka-alkony lép<br />

Vörös kölykeivel.<br />

Mint kemence a hegytetőn,<br />

Zubog az őszi nap,<br />

Belevetik az asszonyok<br />

Koldus batyuikat.<br />

S azóta nézik: ég a nyár,<br />

Hogy hamvad, sistereg!<br />

Sovány varjakat forgatnak<br />

Az őszi tűz felett.<br />

Ujjukról álmos varjúháj<br />

Csöpörög szerteszét...<br />

S tüzük fölé tartja az éj<br />

Didergő tenyerét.<br />

Baranyi Ferenc<br />

(Kossuth díjas költő)<br />

Szicíliai közmondások<br />

Lány az ablaknál:<br />

borág az út porában.<br />

Macska a nő: ha<br />

simogat is, karmol.<br />

Adás-vevéskor<br />

atyafiság nincsen.<br />

Nyájas uzsorásnak<br />

egy szavát se hidd el.<br />

Ne vicsoríts, ha<br />

nem tudsz harapni.<br />

Füle pöcegödör<br />

annak, aki gyóntat.<br />

Kit nem nyom terhe:<br />

fütyörészve hordja.<br />

Aranyosi Ervin Asperján György Baranyi Ferenc Fodor András Pásztor Béla<br />

2018. január-február<br />

| 5

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!