28.01.2018 Views

nyirsegi_gondolat2018-0102

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

KÖZÖSSÉGI SZALON<br />

E. Nagy István (Fehérgyarmat)<br />

- A Nemzeti Megbékélés egyik kezdeményezője -<br />

„Édesapám emlékének tartoztam ezzel, aki végig hitt a Szocializmus magasabbrendűségében!”<br />

Ami a lelket megmérgezi (16. rész)<br />

„Regél a múlt, inté a jelent, soraid közt ne tűrd a jellemtelent!”<br />

Mert kire is lőtt volna az apám? Az<br />

egykori falubéli osztálytársaira, fellázadt<br />

volt barátaira? Hogy nézett volna<br />

utána a szemükbe? Nos, itt kezdődik<br />

nálam az EMBER, - aki bár gyarló és<br />

sok hibája is van - ,de ha a szűkség<br />

úgy hozza, a félelmét legyőzve emberséges<br />

tud maradni minden helyzetben<br />

és minden időben! Egyszer egy kisebb<br />

„delegáció” jött hozzánk a szolgálati<br />

lakásunkba azzal az ürüggyel, hogy azt<br />

hallották, a tanácsházán fegyverek garmadája<br />

van felhalmozva. Ezt a vádat<br />

akarta édesapám megcáfolni, amikor<br />

a községházát kinyitotta előttük, és azt<br />

mondta: - keressétek meg. Ám a betódult<br />

emberek, - mivel semmi ilyesmit<br />

nem találtak, - a begyűjtési iratoknak<br />

estek neki, és az udvaron gyújtott hevenyészett<br />

tűzbe dobálták.<br />

Sok minden kavarog bennem azoknak<br />

az időknek köszönhetően. Például<br />

a legnagyobb számonkérő, a „váltás”<br />

után, - azt beszélték - beleolvadt a tömegbe,<br />

később még valamiféle kitüntetést<br />

is kapott. Erre mondta sokszor szegény<br />

apai nagyapám, hogy az izgága és<br />

hőbörgő, - „utólagos hősködő” - emberek,<br />

amikor már elhaltak a társaik,<br />

akik ismerték viselt dolgaikat, na akkor<br />

szoktak előjönni a farbával, - már aki<br />

megéri - , hogy milyen „szabadságharcosok”<br />

voltak ők hajdan. Bizony, kicsi<br />

koromban párszor fültanúja voltam az<br />

ilyen handabandának.<br />

Egyszer egy ismert személy - már<br />

nem él, - ezekkel a szavakkal bizonygatta<br />

apámnak a hovatartozását: „Pistám,<br />

én mindig baloldali voltam, és<br />

halálomig az is maradok”!<br />

Honvédek Nábrádról a<br />

II. világháború idejéből<br />

A váltás után, - többek előtt - ilyen<br />

szavakkal példálózott, hogy: - „mióta<br />

élek, én mindig jobboldali voltam”!<br />

Ezt hallván, vállára tettem a kezem<br />

és félrehívtam, majd idéztem neki egykori<br />

szavait, amit előttem - édesapámnak<br />

mondott.<br />

Csak nézett rám,<br />

és csendesen azt mondta, hogy: akkor<br />

más idők voltak, s most hogy minden<br />

megváltozott, alkalmazkodni kell az új<br />

helyzethez…<br />

Amúgy helytörténeti kutatásaim<br />

során is sokszor találkoztam ilyen felfogású<br />

fazonokkal, akik aszerint változtatták<br />

mondanivalójukat, mikor milyen<br />

párt volt vezető pozícióban. Mikor váltás<br />

történt, volt, aki odajött hozzám, és<br />

azt kérte, hogy javítsam már ki, amit<br />

korábban mondott, mert nem jól emlékezett<br />

rá akkor. Az ilyen egyéneket azóta<br />

messze elkerülöm, csak szavahihető<br />

és korrekt alanyokat tekintek partnernek.<br />

(Ezekre volt jellemző, hogy amikor<br />

választás után megkérdezték tőlük,<br />

hogy kire szavaztak, mindig azt felelték:<br />

a győztesre.) Édesapámék úgy hittek az<br />

új rendszerben, amely „Szocializmus”<br />

néven íródott a történelembe, mint hívők<br />

az Istenükben, hiszen az egykori<br />

cselédsors után embernek érezhették<br />

magukat. Mindent egybevetve, amikor<br />

közel negyedszázadig ment a - mindenkit<br />

egykalap alá vevő - pejoratív<br />

„kommunistázás”, több százezer becsületes<br />

embert sértettek, aláztak meg vele,<br />

ugyanis az országot az ő vezetésükkel,<br />

közreműködésükkel építették fel, egy<br />

felelőtlen hadüzenet nyomán!<br />

Papp Ferenc<br />

Háború<br />

Radnóti Miklós emlékére<br />

Mikor ez emberi értelem küszöbéről<br />

az őrület és a halál mélyébe zuhan,<br />

az elme és a test.<br />

Kedvesed néz le rád,<br />

csak egy pillantás.<br />

Keze nem tud már tartani,<br />

csak utánad int.<br />

Abda,<br />

Rábca folyó,<br />

gátőr ház, töltés.<br />

Akácos közepén<br />

örök a sötétség.<br />

Valahol a Don mentén...Nábrádról 23 áldozat volt egy értelmetlen háborúban<br />

Reggel és este<br />

itt mindig<br />

deres és könnyes.<br />

2016. június 25. Radnóti Miklós<br />

56 | 2018. január-február

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!