You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Kávészünet...<br />
Vasárnap reggeli elmélkedésem arról,<br />
hogy a világon számomra legszebb<br />
hivatás a pedagógusé.<br />
Mondom ezt annak ellenére, hogy<br />
manapság lehet hallani túlterhelt, értelmetlen<br />
adminisztrációval agyonnyomott,<br />
kezelhetetlen és a számítógépek,<br />
okos telefonok, tabletek, televízió által<br />
agyon butított gyerekeket tanítani próbáló<br />
pedagógusokról. A gyerekek pedig<br />
a „túlélésre” törekednek, motiválatlanok.<br />
Igen, tudom, tudom. Nem vagyok<br />
vak, süket a problémákra. De pont<br />
ezért most mesélek nektek valamit.<br />
Tudjátok, valamelyik nap tőletek<br />
kértem segítséget. Tanyasi tojásra volt<br />
szükségünk: nekem és a családomnak.<br />
Rendszeresen. Az első öröm akkor ért,<br />
amikor azt láttam, mennyire sokan rámozdultak<br />
a kérésre és segíteni próbáltak.<br />
De történt valami más is. Az egyik<br />
tanítványom privátban ezt írta nekem:<br />
„Segítek én magának tojást szerezni,<br />
ahogy anno maga segített nekem.” „Mit<br />
is?” - próbáltam kutatni emlékeimben.<br />
Horváth Lajosné költőtársammal<br />
együtt 2017 október 21. napján részt<br />
vettünk Bonyhádon a Szentháromság<br />
Istent dicsőítő költők találkozóján.<br />
Isten kegyelméből mindketten a feladványként<br />
megadott mottó szerint tudtuk<br />
elkészíteni verseinket és a megadott határidőig<br />
elküldeni „a költőket összetartó”<br />
Balassa Jenő evangélikus testvérünknek.<br />
Íme a versem:<br />
Salánki Sándorné<br />
Jézus útján járni<br />
Urunk Jézusunk<br />
Te mutasd az utat minden embernek,<br />
kiket a hit vezérel<br />
és j ó irányból jönnek.<br />
Vezesd a jó útra<br />
a Hozzád igyekvőket<br />
Szent lelked átjárja a<br />
Benned hívőket.<br />
Jó felé indulunk?<br />
Tanakodunk páran?<br />
Hittel teli szeretetünk<br />
mindig Feléd árad.<br />
KÖZÖSSÉGI SZALON<br />
„Hát, amikor ingyen korrepetált<br />
nyelvtanból és átengedtek”, - jött<br />
a válasz.<br />
Ezt már el is felejtettem. Emlékszem<br />
viszont erre a fiúra.<br />
Nem lehet őt elfelejteni. Egykor<br />
a napközis tanító nénije voltam. Kezelhetetlen,<br />
igazi rosszcsont gyerek volt.<br />
Mindent elkövetett, amit el lehet követni<br />
és senki semmivel nem tudott hatni rá.<br />
„Reménytelen, nem a te hibád.” - próbáltak<br />
nyugtatni a kollégák. Jól megkeserítette<br />
a nyugodt tanulás állapotát.<br />
Már pedig célul tűztem ki, hogy az én<br />
napközis csoportomból gyerek nem vihet<br />
haza sem írásbelit, sem tanulni valót.<br />
Egy napon azt mondtam ennek a<br />
gyereknek: Legyél készen holnap délután<br />
fél ötre. Elmegyek érted és csapunk<br />
egy görbe délutánt. Édesanyja<br />
elmondása szerint a gyerek alig tudott<br />
aludni. Amikor érte mentem, már megmosakodott<br />
a lavórban, - a kiskályhán<br />
melegített vízben - és tiszta ruhában,<br />
megfésülködve fogadott. Először a cukrászdába<br />
mentünk, ahol választhatott<br />
süteményt. Beszélgettünk mindenféléről,<br />
kínosan vigyáztam rá, hogy még<br />
véletlenül se kerüljön szóba a rosszasága.<br />
Megnyílt, kiderült, milyen mélyszegénységben<br />
élnek, milyen sokan vannak<br />
Biztatunk másokat<br />
jöjjenek velünk,<br />
hisz a Te országodba<br />
örök lesz életünk.<br />
Bűneinket tudjuk,<br />
gyarlók is vagyunk,<br />
drága szent véreddel<br />
áldoztál miattunk.<br />
Útjaid követve<br />
ne hagyj eltévedni bennünket,<br />
hisz a Benned hívőknek, mindig<br />
Te adsz új reményeket.<br />
Reményt arra, hogy lehessünk<br />
alázatosak és hűek,<br />
csak Tebenned bízzunk,<br />
mert fogod a kezünket.<br />
A megbocsátás szavát<br />
másokon tudjuk gyakorolni,<br />
gyarló életünket<br />
ezzel jobbá tenni.<br />
Hitünket erősítsd<br />
az utunk során, a jó<br />
ösvényre segíts bennünket<br />
éltünk folyamán.<br />
testvérek, mennyire kevés figyelem jut<br />
neki. Mesélt kedvenc hobbijáról, mesélt<br />
arról, milyen, amikor az utcán csavarog,<br />
mesélt arról, hogy olyankor nem aggat<br />
senkinek. Aztán csavarogtunk egyet a<br />
felüljárón, néztük az alattunk elvonuló<br />
vonatokat. Majd hazavittem.<br />
Valami megváltozott. Sokszor éreztem<br />
azt, hogy direkt az én kedvemért,<br />
önmagát felülmúlva igyekszik jó lenni.<br />
Olyankor mindig megdicsértem. Egyébként<br />
is kerestem a lehetőséget (néha nagyítóval),<br />
hogy miért dicsérhetem meg.<br />
A dicséret egyre több lett, a rosszaság<br />
egyre kevesebb.<br />
Ez a fiú hosszú-hosszú évekig mindig<br />
eljött hozzánk húsvétkor meglocsolni.<br />
Ha az utcán találkozunk, jól elbeszélgettünk.<br />
16 éves kora óta magát tartja<br />
el. Dolgozik, tervei vannak. Akár el is<br />
veszhetett volna. Megírtam neki a „tojás<br />
ügy” kapcsán, mennyire büszke vagyok<br />
rá ezért. Azt válaszolta, ne ríkassam<br />
meg, mert elérzékenyült.<br />
Rátok bízom, mit láttok ebben a történetben.<br />
És csak annyit: vigyázzatok a<br />
rátok bízott gyerekekre, mindegy, hogy<br />
milyenek a körülmények. Isten áldjon<br />
titeket, a jövő nemzedék nevelőit és adjon<br />
erőt, és főleg sok-sok szeretetet!<br />
Sári Katalin<br />
Add, hogy követőid<br />
mindig drága szent neved áldják,<br />
a keskeny ösvényt, mely Hozzád elvezet,<br />
sokan megtalálják.<br />
Tudjuk fogod a mi kezünk,<br />
ha néha elesünk,<br />
Szent lelked erejében bízva<br />
a cél felé mehetünk.<br />
A szoros kapu ajtaját kérünk<br />
tárd ki híveid előtt,<br />
a jó ösvényre térni<br />
engedd a Hozzád igyekvőt.<br />
Vágyunk a Te országodba,<br />
kérünk adj erőt Urunk.<br />
Vezess minket útjaidon, bízunk Benned<br />
áldjuk neved Jézus Krisztusunk.<br />
Debrecen, 2017. május 2.<br />
A találkozó alkalmával 31 költemény<br />
hangzott el, de sajnos a költők fele nem<br />
a megadott mottó alapján (Máté evangéliuma<br />
7. 13-14. igeversek) írta a verset.<br />
Ez egy kicsit mindkettőnk számára<br />
„csorbította” a találkozó lelkületét.<br />
Áldás Békesség! Istené a dicsőség!<br />
60 | 2018. január-február
Change language