nyirsegi_gondolat2018-0102

KÖZÖSSÉGI SZALON
Ujfalussy István
A kor iróniája
Vannak időszakok az emberiség életében, amelyek akaratlanul
hozzák létre az ironikus eseményeket, melyek aztán
az idő haladtával elenyésznek, feledésbe merülnek, de
ugyanakkor igen jellemzőek egy történelmi kor létére. Épp
ezért, és kegyeleti okokból, - nem is említek sem személy,
sem helység neveket! Hisz nem a személyek a fontosak, hanem
az a KORSZAK, amely ilyenné nevelte őket!
Hosszú töprengés előzte meg ennek az írásnak a létrejöttét.
Először a „Naftalin” címet szántam neki. De arra gondoltam,
hogy az olvasók nagy többségének a naftalinszagú
korszak jut majd eszébe, és el se fogja olvasni, mert mi az,
ami miatt érdemes lenne elolvasni egy molyirtószerről szóló
írást, amely ráadásul az ember egészségére is káros szer,
ezért a gyártása is tiltott.
Pedig nem erről a gyilkos szerről lesz szó, hanem teljesen
más szemszögből kap értelmet ez a kifejezés.
Talán nem is egy elvhű emberről fog szólni ez a történet,
(ahogy már a bevezetőmben is jeleztem) hanem inkább egy
olyan korszakról és annak termékéről, amit a szovjetrendszer
hozott Kelet-Európába és Kárpátaljára 1944 végén és
1945 tavaszán.
Ez a személy, akihez fűződik a naftalin szó, elvhű marxista-leninista
volt, aki a kommunista internacionalista brigád
harcosaként részt vett a spanyol polgárháborúban is. Egy, a
közelében felrobbanó gránát sújtó légnyomása okozott neki
olyan maradandó sérülést, amitől beszédhibás lett.
A szovjetrendszer létrejöttével 1945-ben érdemei elismerése
révén megválasztották az egyik Városi Tanács
Végrehajtó Bizottsága elnökének. A fontosabb városi jellegű
eseményeken a zárszót mindig az elnök volt hivatott
elmondani.
Mivel akkor a Sztálini személyi kultusz a tetőfokán volt,
illett mindent hálából megköszönni Sztálin elvtársnak. Egy
győztes futballmérkőzés után a játékos öltözőben megköszönte
a játékosoknak a győzelmet. Beszédét azzal fejezte
be: „Éljen a világ legnagyobb futballistája, a Nagy Sztálin
elvtárs”, - de mivel beszédhibás volt, ez így hangzott el:
„Éljen a világ legnagyobb futballiftája, a Naftalin elvtárs!”
Így ragadt rá a Naftalin név.
***
A kor iróniájához tartozik egy másik esemény is, amely
jellemzi a párttagság primitív elképzelését a kommunizmusról.
Az egyik kárpátaljai járás valamely kolhozának pártszervezeti
tagja – egy közismert bácsika – minden gyűlés aktív
hozzászólója volt.
Mindig felhívta a tagság figyelmét, hogy nagyon jól kell
dolgozniuk, hogy minél hamarabb építsük fel a kommunizmust.
Telt, múlt az idő, - a pártszervezet ifjú párttagokkal bővült.
Egyszer a fiatal párttagok feltették neki azt a kérdést:
mondja már el nekünk, hogy aztán milyen lesz a kommunizmus?
- Hát, drága ifjaim – válaszolta, – olyan jó lesz majd akkor,
mint régen volt a csehek alatt, minden lesz a boltban.
Vagyis ezek szerint, a Trianoni szerződés által Csehszlovákiához
csatolt Kárpátalján, az alatt a 20 év alatt, - a polgári
demokratikus Csehszlovákiában már kommunizmus volt.
Orosháza, 2018. 01. 05.
Horváth Lajosné
Közel az Úrhoz
Tévelygünk a világban és széles úton járunk,
bűnben az ördöggel sokszor barátkozunk.
Azt hisszük magunkról, hogy mi mindent tudunk,
és az ördöggel együtt cimborálunk.
Jönnek a gondok, bajok és arra gondolunk,
hogy a magunk erejéből is többre juthatunk.
Pedig mindent csak Istentől kapunk,
erőt, egészséget, szeretetet és békességet.
Isten elküldte szent fiát érettünk,
Megváltónkká lett, hogy legyen örök életünk.
Bűneinkért adta a Golgotán életét,
felment a mennybe, hogy helyet készítsen nekünk.
Mikor a keskeny útra rátaláltam, Jézust szívembe fogadva
könnyebb lett a terhem, mert kezemet fogja.
Velem van minden nap és vezérel engem,
tévelyegni nem hagy hitemben.
Jézussal járni boldogság, ki szívébe fogadja és vele jár,
átsegíti minden nehézségen, és a boldogság Nála vár.
Ő fogja a kezemet és segít minden bajban,
boldogság tölti el szívemet minden nap.
Isten igéje által szebb lett az életem,
mert gondoskodik rólam, hogy el ne vesszek.
Te légy igéd által vezérlő pásztorom,
az Úr Jézus által vezess a jó úton.
Küldj szentlelkeket, hogy el ne tévedjek.
hisz terhem így sokkal könnyebb lesz.
Óvj a bűntől, bajtól, hogy hű gyermeked legyek,
add, hogy a keskeny útra sokan ráleljenek.
Vezess bennünket, hogy elnyerjük az élet koronáját.
és a mennyben zenghessünk Neked Örök hozsánnát.
Debrecen, 2017. augusztusa
Tőkés Istvánné
Útravaló
Édesanyám szeretete,
Édesapám dolgos keze,
Nagymamáim erős hite,
vezetett el engem ide…
Hogy belőlem jó ember lett,
hogy türelmem átsegített
mindenen…
Ha bántottak, ha gúnyoltak,
mosolyogtam, s dalt dúdoltam,
így nem voltam céltáblája
senkinek!
2018. január-február
| 57