Salman Rushdie - Luka es az elet tuze
Meseregény. „Tőled még a gatyám is táncra akar perdülni”– így beszélnek a leselejtezett istenek Lukával, aki lehetetlennek tűnő feladatra vállalkozik: ki akarja menteni apját a halál karmai közül. Hosszú útján látása perifériáján – akár egy számítógépes játékban – mindig ott van, hány élete van még, és hány szintet teljesített, de szerencsére mindig akadnak segítőtársai, például a vidri Inzultáná és az ő vidrái vagy a Ropogtat nevű mókus, aki segít megértenie a kiszuperált istenek mondandóját. Rushdie e művével egy régi ígéretet teljesít: Milan nevű kisebbik fia mindig azt kérdezte tőle, mikor ír neki is egy könyvet, mint Zafarnak, a nagyobbnak, aki a Hárún és a Mesék Tengere című művet kapta apjától. És mivel a szerző úgy gondolta – joggal –, hogy a gyereknek tett ígéretet soha nem szabad megszegni, megírta a Hárún folytatását.
Meseregény. „Tőled még a gatyám is táncra akar perdülni”– így beszélnek a leselejtezett istenek Lukával, aki lehetetlennek tűnő feladatra vállalkozik: ki akarja menteni apját a halál karmai közül. Hosszú útján látása perifériáján – akár egy számítógépes játékban – mindig ott van, hány élete van még, és hány szintet teljesített, de szerencsére mindig akadnak segítőtársai, például a vidri Inzultáná és az ő vidrái vagy a Ropogtat nevű mókus, aki segít megértenie a kiszuperált istenek mondandóját. Rushdie e művével egy régi ígéretet teljesít: Milan nevű kisebbik fia mindig azt kérdezte tőle, mikor ír neki is egy könyvet, mint Zafarnak, a nagyobbnak, aki a Hárún és a Mesék Tengere című művet kapta apjától. És mivel a szerző úgy gondolta – joggal –, hogy a gyereknek tett ígéretet soha nem szabad megszegni, megírta a Hárún folytatását.
- No tags were found...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
– Te miért vagy meglepve? – kérdezte Luka, és megpróbált
magabiztosnak látszani. – Végül is nem te vagy az, aki rajtam lát
át.
Az átlátszó Rásid Kalifa közelebb lépett, és Lukának
kényszerítenie kellett magát, nehogy elszaladjon.
– Nem miattad vagyok itt – mondta az átlátszó Rásid. –
Úgyhogy, hmm, szokatlan, hogy átléptél, amikor makkegészséges
vagy. És a kutyád meg a medvéd is, ha már itt tartunk. Az egész
dolog szerfelett rendellenes. A Határt nem lehetne ilyen könnyen
semmibe venni.
– Hogy érted ezt? – tudakolta Luka. – Milyen Határt? Ki miatt
vagy itt? – Abban a pillanatban, hogy föltette a kérdést, már
tudta is a választ, és ettől az első kérdés kiesett a fejéből. – Á –
mondta. – Á. Akkor az apám...
– Még nem – mondta az átlátszó Rásid. – De én türelmes típus
vagyok.
– Menjen innen – mondta Luka. – Maga nemkívánatos személy
itt, uram... különben mi is a neve?
Az átlátszó Rásid barátságosan rámosolygott, de valahogy ez a
mosoly mégsem volt teljesen barátságos.
– Én – magyarázta kedves hangon, ami valahogy mégsem volt
egészen kedves –, én az apád halá...
– Ne mondja ki ezt a szót! – kiáltotta Luka.
– Azt szeretném elmondani, ha szabad folytatnom – erősködött
a fantom –, hogy mindenki halá...
– Ne mondja ki! – ordította Luka.
– ...más – mondta a fantom. – Nincs két egyforma. Minden
élőlény különbözik az összes többitől; az életük egyedien és
egyénien kezdődik, egyénien és egyedien folytatódik, és ebből
következően a végén mindenkinek megvan a maga egyedi és
egyéni halá...
– Ne! – üvöltötte Luka.
– ...és én vagyok az apádé, vagy nemsokára leszek, és akkor
már nem látsz át rajtam, mert akkor én leszek a valódi, ő pedig,
sajnálom, hogy ezt kell mondanom, már egyáltalán nem lesz.
Change language