Salman Rushdie - Luka es az elet tuze
Meseregény. „Tőled még a gatyám is táncra akar perdülni”– így beszélnek a leselejtezett istenek Lukával, aki lehetetlennek tűnő feladatra vállalkozik: ki akarja menteni apját a halál karmai közül. Hosszú útján látása perifériáján – akár egy számítógépes játékban – mindig ott van, hány élete van még, és hány szintet teljesített, de szerencsére mindig akadnak segítőtársai, például a vidri Inzultáná és az ő vidrái vagy a Ropogtat nevű mókus, aki segít megértenie a kiszuperált istenek mondandóját. Rushdie e művével egy régi ígéretet teljesít: Milan nevű kisebbik fia mindig azt kérdezte tőle, mikor ír neki is egy könyvet, mint Zafarnak, a nagyobbnak, aki a Hárún és a Mesék Tengere című művet kapta apjától. És mivel a szerző úgy gondolta – joggal –, hogy a gyereknek tett ígéretet soha nem szabad megszegni, megírta a Hárún folytatását.
Meseregény. „Tőled még a gatyám is táncra akar perdülni”– így beszélnek a leselejtezett istenek Lukával, aki lehetetlennek tűnő feladatra vállalkozik: ki akarja menteni apját a halál karmai közül. Hosszú útján látása perifériáján – akár egy számítógépes játékban – mindig ott van, hány élete van még, és hány szintet teljesített, de szerencsére mindig akadnak segítőtársai, például a vidri Inzultáná és az ő vidrái vagy a Ropogtat nevű mókus, aki segít megértenie a kiszuperált istenek mondandóját. Rushdie e művével egy régi ígéretet teljesít: Milan nevű kisebbik fia mindig azt kérdezte tőle, mikor ír neki is egy könyvet, mint Zafarnak, a nagyobbnak, aki a Hárún és a Mesék Tengere című művet kapta apjától. És mivel a szerző úgy gondolta – joggal –, hogy a gyereknek tett ígéretet soha nem szabad megszegni, megírta a Hárún folytatását.
- No tags were found...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
De Lukát nem lehetett ilyen könnyen lóvá tenni. A
találóskérdés-fejtők szélhámosok is, ennyit tudott, és az
embernek le kell szögeznie a dolgokat, mielőtt csatába indulna,
különben a másik később kibújna a megállapodás alól.
– És ha veszítesz, azt teszed, amit mondtam – erősködött.
A Folyó Vénje durcás arcot vágott.
– Igen, igen, igen – felelte. – Ha veszítek, Önleszámolok.
Önfelszámolok. Bekövetkezik a Leszámolás Önmagammal
Általam. Hihihi. Darabokra robbantom magam.
– Végleg – mondta Luka határozottan. – Egyszer s
mindenkorra.
A Vén elkomolyodott, és arca rútul elszíneződött.
– Legyen – mordult fel. – Igen. Végső Leszámolás, ha veszítek;
egyszóval: Végleszámolás! De mindjárt meglátod, gyermek, hogy
nem én vagyok, aki elveszti majd az összes életét.
Medve és Kutya izgatott volt, de Luka meg a Vén már
kerülgette egymást, méregették egymást, és a Vén szólalt meg
először kemény, mohó hangon, a szót a foga közt szűrve,
amellyel mintha fel akarta volna falni a kis Luka életét.
– Mi az, ami körbe-körbe megy a fán, de soha nem hatol bele?
– A fa kérge – felelte Luka azonnal, és visszavágott: – Egy
lábon áll, szíve a fejében.
– Káposzta – mondta kurtán a Vén. – Mi az, amit megtarthatsz,
miután odaadtad másnak?
– A szavam. Van egy kis házam, és egyedül élek benne. Se
ajtaja, se ablaka, hogy kimenjek, át kell törnöm a falat.
– Tojás. Hogy nevezed a halat, aminek füle van?
– Hall. Mi a tengeri szörny eledele?
– Hajó, ha jó. Miért fél a négyes?
– Mert utána ötölés-hatolás következik. Mi az, ami évmilliók
óta itt van, mégsem öregebb soha egy hónapnál?
– A hold. Amikor nem tudod, mi az, akkor valami, amikor
tudod, akkor semmi.
– Ez könnyű – mondta Luka kifogyva a lélegzetből. – Találós
kérdés.