Textus - Szabó Lőrinc

Te az enyém,
Én a tied:
Ez bizonyos,
Ezt elhihedd.
Be vagy te, drága,
Szivembe zárva.
A kulcsa elveszett:
Ki benn van, bennrekedt,
Örökre bennrekedt.
[KERESZTURY DEZSŐ]:
Ismeretlen költő:
(XI. sz.)
Enyém vagy… 38
Enyém vagy s én tiéd,
ebben bizonyos légy.
Itt vagy szivemben
bezárva mélyen.
Piciny kis kulcsa elveszett:
most már örökre itt a helyed.
[SZABÓ LŐRINC]:
A müncheni kódexből 42
Én tied, te enyém:
higyj nekem, kedveském.
szivembe jól be-
zártalak, mélyre:
parányi kulcsa elveszett,
most már örökre bent rekedsz.
Te enyém, én tied.
Bisztosan, elhihedd.
Bézárva, híven
őriz a szívem,
kis kulcsa végleg elveszett:
Nem lesz soha senkim kívüled.
[KERESZTURY DEZSŐ]:
Ismeretlen költő:
(XI. sz.)
Enyém vagy… 39
Dû bist mîn
Enyém vagy s én tiéd,
ebben bizonyos légy.
Itt vagy szivemben
bezárva mélyen.
Piciny kis kulcsa elveszett:
most már örökre benn a helyed.
[SZABÓ LŐRINC]:
Müncheni Kódex:
Én tied, te enyém 43
Du bist min, ich bin din
Én tiéd, te enyém,
higyj nekem, kedveském,
szivembe jól be
zártalak, mélyre,
parányi kulcsa elveszett,
most már örökre bent rekedsz.
[>4] DER VON KÜRENBERG:
II. 11 45
Der tunkel sterne der birget sich,
als tuo dû, vrouwe schoene, sô du sehest mich,
sô lâ du dîniu ougen gên an einen andern man.
sôn weiz doch lützel ieman, wiez under uns zwein ist getân.
Tiéd vagyok én,
Te meg az enyém,
Hidd el, kicsikém!
Szívembe zártalak,
De furcsa:
Elveszett a szívem kulcsa:
Örökre fogva tartalak.
4
[N.N.]:
Népdal
Tegernsee 40
Te enyém vagy, én tied:
Erről sohse kétkedj!
A szivembe
Zártalak be,
Elveszett a kulcsa, s most
Örökre te ott honolsz.
[VAJTHÓ LÁSZLÓ]:
Wernher:
A szív kulcsa 44
Enyém lettél, tied lettem,
Holtig híven élünk ketten.
Bezártalak a szívembe,
De a kulcsot elvesztettem,
Nem lelem meg soha többé,
Lakj hát benne mindörökké.
Te enyém, tied én,
úgy bizony, kicsikém!
Be vagy te zárva
szivem zugába,
a kicsi kulcs meg elveszett,
kijönnöd többé nem lehet!
[SZABÓ LŐRINC]:
XII. század 41
Én tiéd, te enyém,
higyjx nekem, kedveském,
szivembe jól be
zártalak, mélyre,
parányi kulcsa elveszett,
most már örökre bent rekedsz.
# Sz.L.
Kicsi kis kulcsa elveszett
DER VON KÜRENBERG: 46
Der tunkele sterne sam der birget sich,
als tuo du, vrouwe schśne, sô du sehest mich,
sô lâ du dîniu ougen gên an einen andern man.
son weiz doch lützel iemen wiez undr uns zwein ist getân.
[HELMUT BRACKERT]: 47 [MARGHERITA KUHN]:
Der Abendstern verbirgt sich 48
Der Dunkelstern, der verbirgt sich.
Der Abendstern verbirgt sich,
Genauso sollst du es tun, schöne Herrin:, wenn du mich siehst, so mach auch du es, schöne Herrin, wenn du mich siehst,
so laß du deine Augen hin zu einem anderen Mann schweifen. und suche mit deinen Augen einen anderen Mann.
Dann weiß doch niemand, wie es um uns beide steht.
Dann weiß wirklich keiner, wie es um uns beide steht.
[MAX WEHRLI]: 49 [RICHARD ZOOZMANN]: 50
Wie der dunkle Stern sich verbirgt,
So tu du, schöne Frau, wenn du mich siehst:
laß deine Augen dann zu einem andern Manne gehn.
So weiß doch nie jemand, wie’s zwischen uns zwein
steht.
Der abendstern, der holde, hält sich versteckt,
So tu du, schöne Frau, wenn dein Aug mich entdeckt.
Laß deine Blicke auf einen andern gehen:
Weiß niemand, wie zwischen uns es mag stehn.
[WILL VESPER]:
[Dieser Stern im Dunkeln…] 51
[BAKÓCZI KÁROLY]:
Névtelenek
XI. 52
[HAJNAL GÁBOR]:
E csillag 53
Dieser Stern im Dunkeln
Dieser Stern im Dunkeln, Elbúvik néha néha E csillag sötétbe,
38
EA.17
39
KDV.11
40
HGN.II.4
41
Ms 4657/333 (kézírás)
42
MS 4658/3 (gépírás; kézzel áthúzva)
43
SzLV.52; MS.15; ÖB.I.210
44
NÉK.1
45
MF.I.26
46
DL.7
47
MT.13
48
DLF.51
49
DL.7
50
Z.6
51
E.II.10
52
BNK.16
53
HGU.5