Textus - Szabó Lőrinc

Isten gondolkodik? Ha gondolata volna,
Akkor Isten (ami nem lehet) ingadozna.
Isten fáradozása és nyugovása
Nem fáradt s nem pihent Isten, beláthatod:
Fáradtában pihent, nyugtában fáradott.
Az Urat csöndben dícsérd
Te szegény, azt hiszed, szád hangos éneke
Lenne a csöndes Úr méltó dícsérete?
A kívánság beteljesülésre vár
Barátom, hogyha még kívánod az Urat,
Nem adtad néki át egészen önmagad.
Véletlen és Lényeg
Ember, lényegi légy: ha világvége lesz,
Véletlen meg nem áll, csupán mi lényeges.
Amit szeretsz, azzá leszel. Szt. Ágostonból
Ember, amit szeretsz, azzá kell végre lenned,
Isten leszel, ha őt, és föld, ha azt szeretted.
Végszó
Barátom, most elég. A folytatást ha kérded,
Indulj, s te légy magad az Írás és a Lényeg.
ANGELUS SILESIUS:
Cherubinischer Wandersmann 220
Der Regen fällt nicht ihm, die Sonne scheint nicht ihr,
Du auch bist anderen geschaffen und nicht dir.
Ach, dass wir Menschen nicht wie die Waldvögelein,
Ein jeder seinen Ton, mit Lust zusammen schrein.
Wer Freiheit liebt, liebt Gott; wer sich in Gott versenkt
Und alles von sich stösst, der ist’s, dem Gott sie schenkt.
Die Engel singen schön; ich weiss, dass dein Gesinge,
So du nur gänzlich schwiegst, dem Höchsten besser klinge.
Gott ist nicht hier noch da; wer ihn begehrt zu finden,
Der lass sich Händ und Füss und Leib und Seele binden.
Wenn du den Schöpfer hast, so lauft dir alles nach:
Mensch, Engel, Sonn und Mond, Luft, Feuer, Erd und Bach.
Wie selig ist der Mensch, der weder will noch weiss,
Der Gott; versteh mich recht, nicht gibet Lob noch Preis!
Schleuss mich, so streng du willst, in tausend Eisen ein,
Ich werde doch ganz frei und ungefesselt sein.
[SZÉNÁSI SÁNDOR]:
Az árkangyali vándor 222
– Cherubinischer Wandersmann –
(Részletek)
289. Miért nélkül
Rózsában nincs „miért?”; virágzik, mert virágzik,
Magára mit sem ad, s nem kérdi: látnak-é itt?
198. Isten játszik
Minden játék csupán. Isten játékai.
Saját kedvére a létet találta ki.
82. Benned a menny!
Megállj! Hová rohansz? Hisz benned a menny,
Ha másutt keresed, nem leled meg sosem.
42. Mindent mozgat a Nap
Mindent mozgat a Nap, s táncol ezernyi csillag.
Ha nem mozdulsz, te az Egésznek része nem vagy!
108. A rózsa
Külső szemed előtt a rózsa itt pirul.
Az Istenben viszont mindöröktől virul.
307. A szeretet van közelebb Istenhez
A szeretet benyit Istenhez szabadon,
Ész és tudás sokazt vár kint az udvaron.
170. Istennek minden cselekedet egyforma
Istennek minden egy: midőn iszik a szent,
Oly kedves Néki, mint midőn imája zeng.
135. A patak tengerré lesz
Idő patakjaként itt Istenbe folyok.
220 Sz.322
221 Sz.323
222 SzS.124-140
Isten pihenése és ténykedése
Az Isten nem serény s nem pihen – másnemű.
A műve pihenés, a pihenése mű.
Isten előtt minden munkálkodás egyenlő
Istennek minden egy: a szent, midőn iszik,
Éppoly kedves Neki, mint ha imádkozik.
Lezárás
Barátom, most elég! Ha kiváncsi lényed,
Indulj, és légy magad az Írás és a Lényeg.
[P. SZEDŐ DÉNES]:
Angelus Silesius párrímeiből 221
Magának az eső sem esik, nap se süt,
te sem vagy magadért, te is másért vagy itt.
Mint erdőn a madár, ember, mért nem fujod
társas örömben is sajátos dallamod?
Szabadságot szeretsz? Az Istent szereted.
Merülj belé, kerülj minden mást – s megleled.
Szép szó az angyalszó. Szebben szólhatsz szavaddal:
a hallgatás dala a Fönségesnek szebb dal!
Isten nincs itt vagy ott. Meglelni hogyha vágyod,
kösd gúzsba testedet, lelkedet, kezed, lábad.
Ha Teremtőd tiéd, minden téged követ:
ember, angyal, nap, hold, tűz, víz, föld, tengerek.
Boldog, ki mit se tud, se nem akar, se vár,
s Istent – helyesen érts! – nem is dicséri már.
Vasalhatsz bár ezer bilincsbe szorosan:
szabad vagyok, szabad szárnyalni magasan.
42