Általános élelmiszeripari munka-, baleset-, tűz és környezetvédelem ...

13.LECKE: MUNKAVÉDELMI TÖRVÉNY
ISMERTETÉSE: AZ ÜZEM KONDICIONÁLÁSA
13.1.. Klímatényezők
Klímatényezők:
1. Levegő hőmérséklete
2. Páratartalom
3. Légáramlás
4. Hőterjedése
A dolgozó egészségét, teljesítőképességét, a termék minőségét befolyásolja az üzem
kondicionált levegője.
Pl.: A tésztagyárban az üzem légterének relatív páratartalma 75-85%. Ez azért van, hogy a tészta
lassan száradjon, mert ha gyorsan szárad, feszültség keletkezik a tésztában, és törik. Így
kevesebb a selejt.
Pl.: A malomban mérik a bejövő gabona nedvességtartalmát, és ennek megfelelő mennyiségű
vizet adnak a búzához, hogy a liszt nedvességtartalma a szabvány 15% legyen. Ha az üzem
légtere kondicionált, közel azonos hőmérsékletű és páratartalmú, könnyű ezt a minőségi
paramétert tartani.
Pl.: A húsfeldolgozó üzemben az üzem légterének hőmérséklete maximum +10 °C. Azért van,
hogy az alapanyagban romlási folyamatok ne induljanak el.
13.2. Levegő hőmérséklete:
1. nehéz fizikai munka esetén 12-14°C között, de maximum 27°C lehet.
2. közepes fizikai. munka esetén 14-18°C között legyen, de maximum 29°C lehet.
3. könnyű fizikai munka esetén 18-20°C legyen, de maximum 31°C lehet.
13.2. Páratartalom:
Munkavégzésre a 60-70% relatív páratartalom alkalmas.
Abszolút páratartalom: 1 köbméter levegő vízgőz mennyisége, állandó hőmérsékleten és
nyomáson.
Relatív páratartalom: A jelenlévő páratartalom a maximálisan lehetséges páratartalom hány %-a
adott hőmérsékleten és nyomáson.
13.3. Légáramlás (huzathatás):
17-20 °C hőmérsékletnél max. 0,3m/s, magasabb hőmérsékletnél max. 1,2m/s
légáramlás lehet.
Ennél nagyobb légáramlásnál huzatjelenség keletkezik. A huzatjelenség érzése emberenként
változó lehet, de a fenti értéket figyelembe kell venni. A huzathatás a szellőzők elhelyezésétől is
függ, ezért a munkahelyek kialakításánál figyelembe kell venni.
54