Általános élelmiszeripari munka-, baleset-, tűz és környezetvédelem ...

A biogáz hasznosító szennyvíztisztító telepek az állattartó telepek trágyájának feldolgozását és
hasznosítását végzik.
24.7. Föld védelme
A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre
és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira.
A föld védelme magában foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása,
valamint élővilága védelmét is.
A föld felszínén vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok
helyezhetők el, amelyek a föld mennyiségét, minőségét és folyamatait, a környezeti elemeket
nem szennyezik, károsítják.
Az anyagok elhelyezésének környezetvédelmi feltételeit külön jogszabály állapítja meg.
Beruházás (építés, bányászat) folytatása során, annak megkezdése előtt – külön jogszabály
rendelkezése szerint – gondoskodni kell a termőréteg megfelelő letermeléséről és termőtalajként
felhasználásáról.
Jó példa, hogy az 1960-as évektől TILOS Magyarországon DDT rovarirtót használni, pedig a
burgonyabogár leghatékonyabb irtószere volt. Sajnos a mai kismamák tejében is előfordul a
DDT bomlásterméke, pedig nem is éltek akkor. A DDT felhasználása a fejlődő világban nincs
tiltva a mai napig. Ez azért történhetett meg, mert rosszul becsülték meg egyes vegyi anyagok
lebomlási idejét, hatását az emberek egészségére.
Mit rejt a föld?
A környezetvédelmi minisztérium talajterhelési díj bevezetését tervezi. Magyarországon évente
több tízmillió tonna szennyezőanyag kerül legfontosabb természeti erőforrásunkba, a talajba. Az
elhagyott laktanyák, ipari üzemek, és mezőgazdasági telepek környékén szinte mindenhol
szennyezett a föld.
Úgy néz ki, talán elérkezett az idő arra, hogy földrészünk vezetői belátják, környezetünk nem
terhelhető tovább. Annak meg kell fizetni az árát, hogy legyen miből a károkat helyrehozni.
A hatóság közleménye szerint minden olyan, környezetszennyező hulladéklerakót bezártak,
amelynek működése veszélyes lehet a légkörre, a vizekre és az emberi egészségre. 2009. július
16-áig 94 lerakót zártak be, 70 működik továbbra is, és még 14, modern technológiával készült,
biztonságos lerakót adnak át a közeljövőben. Ebből 9 a régiek területén, de új helyen, 5 pedig
egészen új helyszínen épül. Ezek bezárását uniós irányelv alapján már a 2001-es
hulladékgazdálkodási törvény írta elő. A korábbi helytelen mezőgazdasági gyakorlat, a
szennyvizek elszikkasztása mellett a lerakók szennyező hatása is hozzájárult ahhoz, hogy 50 év
alatt a hazánk alatt lévő első vízadó réteg nagymértékben elszennyeződött. Eltűntek a „jó vizű”
falusi ásott kutak, és helyettük a legkisebb faluba is vezetéken kell a tiszta vizet szolgáltatni.
A szennyezés típusa lehet fizikai, kémiai, mikrobiológiai.
98