Homoszexualitás és társadalom - MEK

TAKÁCS JUDIT: Homoszexualitás és társadalom
Ne ga tív kon tex tus
N = 189 N = 33
Igen 108 (57,1%) 22 (66,7%)
Nem 81 (42,9%) 11 (33,3%)
A ho mo sze xu a li tás em lí té se kap csán ne ga tív kon tex tus ként ér té -
kel tem mind azt, ami a tár sa da lom és a ho mo sze xu á li sok vi szo nyá nak
kü lön fé le le het sé ges as pek tu sa it el íté len dõ ként vagy ve szé lyes ként
mu tat ta be. A tel jes min ta több mint fe lé ben (57,1%) és a ho mo sze xu á -
lis te ma ti ká jú cik kek két har ma dá ban (66,7%) ta lál tam ilyen tí pu sú uta -
lá so kat. E ma gas ará nyok ma gya rá za ta le het, hogy a po zi tív ként be so rolt
kon tex tu sok mel lett – azok egy faj ta „el len pon to zá sa ként” – majd nem
min den eset ben tör tént em lí tés va la mi lyen ne ga tí vum ról is; to váb bá
fel tûn tek más el uta sí tó uta lá sok is töb bek kö zött a ko ráb ban vizs gált
szem pont ok kal (AIDS, bûn té nyek, meg kü lön böz te tés) ös sze füg gés ben.
Ide so rol tam pél dá ul a szexbotrányokra, a ri zi kó cso port ra (az AIDS kon -
tex tu sá ban), a „köz is mert” pro misz ku i tás ra, a csa lád gyen gí té sé re, a jo gi
neg li gá lás ra vagy a zsa rol ha tó ság ra va ló uta lá so kat, me lyek kö zül ki -
emel he tõ a – leg in kább a ma gyar té má jú cik kek ben em lí tett – zsa rol ha -
tó ság 5 uta lás sal. (Szám sze rû en – 13 cik kel – ugyan a pedofíliára va ló
uta lás ve zet te ezt a lis tát, ezek több sé ge azon ban ugyan ah hoz az ügy -
höz, az oszt rák Groer-botrányhoz kap cso ló dott.) A homoszexualitással
kap cso la tos ne ga tív kon tex tu sok ki emel ke dõ ará nya a ho mo sze xu a li tás
ál ta lá nos ne ga tív tár sa dal mi fo gad ta tá sát mu tat ja: konk ré tan pe dig a ho -
mo sze xu a li tás ma gyar tár sa dal mon be lü li el uta sí tá sát je lez he ti az, hogy
a Ma gyar or szág gal fog lal ko zó cik kek ben a ne ga tív kontexusok nagy -
mér ték ben – 30:8 arány ban – meg ha lad ták a po zi tí va kat.
Ter mi no ló gia
A homoszexualitással kap cso la tos ter mi no ló gia vizs gá la ta so rán elõ ször
ös sze gyûj töt tem azo kat a – több nyi re – ne ga tív meg je lö lé se ket, me -
lyek kel „kí vül rõl” il let ték a ho mo sze xu á li so kat, majd azt te kin tet tem
át, hogy az érin tet tek ál tal ön azo no sí tás ként vá lasz tott ‘me leg’ ki fe je zés
men nyi re volt hasz ná la tos a vizs gált anyag ban.
114