Homoszexualitás és társadalom - MEK

3 A homoszexualitással kap cso la tos tár sa dal mi at ti tû dök Ma gyar or szá gon…
A 175. § el tör lé sé ért küz dõk ér vei az 1890-es évek tõl Ma gyar or szá -
gon is érez tet ni kezd ték ha tá su kat. 1894-ben Eördögh And rás, egy bu -
da pes ti tör vény szé ki bí ró ar ra hi vat koz va emelt szót a ma gyar bün te tõ
tör vény könyv 241. pa ra gra fu sa el tör lé se mel lett – amit a né met 175. §
egy sze rû át vé tel ének ne ve zett –, hogy az a po ten ci á lis el kö ve tõk el ret -
tentésére, megjavítására vagy a közmorálon ejtett csorba kiküszöbölésére
tel jes ség gel al kal mat lan. Sõt – ér ve lé se sze rint – ép pen a köz mo rál
szen ved a tár gya lás ál tal „egy ha tal mas arczulcsapást”:
Ba dar ság oly cse lek mé nye ket til ta ni s a ti lal mat bün te tõ sankczióval
körülsánczolni, me lyek meg aka dá lyo zá sá ra min den mód és esz köz hi ány -
zik s me lyek meg tör tén te ugyszólván so ha sem tu dó dik ki. (Eördögh,
1894:4)
Vámbéry Rusz tem 1897-ben ar ra a – töb bek kö zött Richard von
Krafft-Ebing oszt rák el me gyógy ász ál tal kez de mé nye zett – né met fel hí -
vás ra re a gált, mely ben a 175. § el tör lé sét, il let ve mó do sí tá sát kö ve tel -
ték. A ja va solt mó do sí tás sze rint csak az erõ sza kos, köz bot rányt oko zó,
il let ve 16 éven alu li ak kal el kö ve tett cse lek mé nye ket kel le ne til ta ni.
Vámbéry a fel hí vás el len fog lalt ál lást ar ra utal va, hogy a tör vény meg tar -
tá sa azt fe je zi ki, hogy „a bib li ai ala po kon nyug vó til tó er köl csi norm még
nem veszett ki a közérzületbõl”(1897:310). Az erkölcsi megfontolásokat
tükrözõ jogi tilalom megszüntetését – mely számára a kérdéses cselekmény
„direkt elõmozdításaként” (310) fogalmazódott meg – annak elismerése
mellett sem támogatta Vámbéry, hogy „a büntetõ igazságszolgáltatás
a tettes könyörtelen üldözése által több kárt, mint hasznot okozott,
mert gyakran valóban kiváló egyéneket tett tönkre. Csakhogy ennek elke
rü lé se nem a tör vény, ha nem a birói bölcseség fel ada ta.” (310).
A Vámbéry-cikkbõl az is meg tud ha tó, hogy az em lí tett né met in -
dít vány ki in du ló pont ja a ho mo sze xu a li tás bi o ló gi ai meg ha tá ro zott sá gá -
nak el fo ga dá sa volt, mely alap ján „a beszámithatóság lát szó la gos
megszünésével, el vesz tik a lá buk alól a bün tet he tõ ség ta la ját is” (Vámbéry,
1897:309). Ez azért fon tos moz za nat, mert a ho mo sze xu a li tás bün -
tet he tõ sé gé vel kap cso lat ban a 19. szá zad vé gé tõl kezd ve fel me rült an -
nak a kér dé se, hogy va jon be teg ség nek te kint he tõ-e a ho mo sze xu a li tás,
és ha igen, a be szá mít ha tat lan ság ra va ló hi vat ko zás sal nem zár ha tó-e ki
a bün te tés. Va gyis ezen a pon ton kap cso lód ha tott be a tör vény szé ki
szak ér tõi sze rep re is vál lal ko zó el me gyógy ászat, il let ve pszi chi át ria a homoszexualitással
kap cso la tos tár sa dal mi vé le ke dé sek ki ala kí tá sá ba.
91