Homoszexualitás és társadalom - MEK

TAKÁCS JUDIT: Homoszexualitás és társadalom
A minõsítési elmélet megalapozójának a devianciát mint a társadalmi
kont roll já ru lé kát, il let ve ter mé két vizs gá ló Edwin Le mert te kint he tõ,
aki a de vi áns ma ga tar tás for mák ere de ti és kö vet kez mé nyes oka i nak
meg kü lön böz te té sé re be ve zet te az el sõd le ges és má sod la gos de vi an cia
fo gal mát (vö.: Le mert, 1951). A má sod la gos de vi an cia ki ala ku lá sá ban
Le mert a nor ma sze gõ tu laj don sá gok ra és cse le ke de tek re adott tár sa dal -
mi vá lasz re ak ci ók fon tos sá gát hang sú lyoz ta (vö.: Le mert, 1975). Le mert
lo gi ká ja sze rint a de vi áns cse le ke det el kö ve tõ jét a tár sa dal mi stigmatizáció
és an nak kö vet kez mé nyei avat ták egy tár sa dal mi lag meg ha tá ro -
zott er köl csi tí pust kép vi se lõ de vi áns alan nyá. Le mert de vi an cia-meg -
kö ze lí té sé nek szo ci o ló gia el mé le ti ke re te, a – tár sa dal mi köl csön ha tás ok
so rán ki ala kí tott je len té sek re kon cent rá ló – szim bo li kus interakcionizmus
szol gált a homoszexualitással fog lal ko zó szo ci o ló gi ai mun kák leg -
ter mé ke nyí tõbb alap já ul, kü lö nö sen az 1960–70-es évek ben.
Erving Goffman Stigma címû munkájában (1963), ahol dramaturgiai
el mé le tét al kal maz ta a de vi an cia ku ta tá si te rü le té re, gyak ran utalt ho -
mo sze xu á lis ese tek re. Goffmannál a stig ma „a vá ra ko zá sa in kat be nem
teljesítõ, nem kívánatos különbözõségként” (Goffman, 1963:15) definiálódott,
mely tulajdonsága révén az egyén egésze leértékelõdött. A szerzõ
há rom stig ma tí pust kü lön böz te tett meg: a tes ti de for má ci ó ból, il let ve az
egyéni jellemhibából adódó és a „törzsi” – faji, nemzeti, vallási – stigmát
(vö.: 1963:14).
Goffman sze rint a stig má val ren del ke zõ egyént ál ta lá ban nem te -
kin tik tel jes ér té kû em ber nek, ezért gyak ran kell el szen ved nie – ko holt
al sóbb ren dû sé gét bi zo nyí tan dó – diszk ri mi ná ci ót (vö.: 1963:15). Így elõ -
for dul hat, hogy a kí nos hely ze tek el ke rü lé sé re a kí vül rõl lát ha tat lan
stig má val bí ró sze mély kü lön bö zõ sé gét el fed ve pró bál ja ma gát el fo gad -
tat ni a tár sa da lom ban. Eb ben kap sze re pet a dra ma tur gi ai „ha tás-me -
nedzs ment – impression management – mû vé sze te”, ami nek al kal ma zá sán
ke resz tül „az egyén stra té gi ai kont rollt gya ko rol a ma gá ról al ko tott ké pe
és a ró la má sok ál tal al ko tan dó kép fölött”[155]. Az ilyen tí pu sú ha tásme
nedzs ment hall ga tó la gos együtt mû kö dést és köl csö nös ta pin ta tot
fel té te lez a „nor má li sak” és a stigmatizáltak kö zött: a „nor má li sak” nem
fe sze ge tik a nor ma sze gõ tit kát, míg a stigmatizált ön kén te sen le mond a
sa ját tár sa dal mi el fo gad ta tá sá val kap cso la tos – a több sé get eset le ge sen
ké nyel met le nül érin tõ – igé nye i nek tel jes kö rû meg va ló sí tá sá ról (vö.:
1963:155).
44