You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
TAKÁCS JUDIT: Homoszexualitás és társadalom<br />
politics) ré szét al kot ják, ami végsõsoron ar ról szól, hogy „ho gyan élünk a<br />
ha gyo mány és a ter mé szet vé ge után” (1998:149).<br />
2.1. A ho mo sze xu a li tás po li ti ká já nak<br />
meg ha tá ro zá sa: ál ta lá nos di lem mák<br />
Tág ér te lem ben a ho mo sze xu á lis po li ti ka szim bo li kus tér ként ér tel mez -<br />
he tõ azon de fi ní ci ók, le írá sok, dis kur zu sok és ka te gó ri ák meg kér dõ je le -<br />
zé sé re, me lyek a tár sa dal mi te ret hát rá nyos mó don struktúrálják a ho -<br />
mo sze xu á li sok, az az azon em be rek szá má ra, akik ho mo sze xu á lis ként<br />
azo no sít ják ma gu kat és/vagy ho mo sze xu á lis ként azo no sít tat nak má sok<br />
ál tal. Ideáltipikusan a ho mo sze xu á lis po li ti ka aktorai ho mo sze xu á lis ala -<br />
nyok, akik ho mo sze xu á lis iden ti tá sa szük ség kép pen a ho mo sze xu a li tás<br />
tár sa dal mi ka te gó ri á já hoz és je len té se i hez kap cso ló dik. A ho mo sze xu á -<br />
lis alany nél kü li ho mo sze xu a li tás pusz tán az em be ri sze xu á lis vi sel ke -<br />
dés egyik le het sé ges for má ja, amit bár ki gya ko rol hat. Eb ben az ös sze -<br />
füg gés ben az azo nos ne mû part ne rek kö zöt ti ero ti kus él mé nyek nem<br />
tar toz nak a ho mo sze xu á lis po li ti ka tárgy kör éhez.<br />
Ho mo sze xu á lis alan nyal bí ró ho mo sze xu a li tás a mo dern sze xu a li -<br />
tás ku ta tás tör té ne té ben elõ ször Alfred Kinsey ál tal do ku men tá ló dott az<br />
ál ta la al kal ma zott sze xu á lis ori en tá ci ós kontinuum egyik szél sõ sé ges pó -<br />
lu sa ként (cf. Kinsey, 1948); bár ez a ho mo sze xu á lis alany a meg kö ze lí tés<br />
ter mé sze té bõl adó dó an el vá laszt ha tat lan volt a kontinuum más, át me -<br />
ne ti sze xu á lis ala nya i tól. Az 1930-as évek vé gé tõl az 1940-es évek má so -<br />
dik fe lé ig az USA-ban fel hal mo zott em pi ri kus ada tok ra tá masz kod va<br />
Kinsey hangoztatta elsõként tudományos igén nyel, hogy a hetero-, illetve<br />
ho mo sze xu a li tás nem „min den vagy sem mi” kér dé se: a pszi chi kai re ak -<br />
ciók és a szexuális tapasztalatok együttes vizsgálatával ugyanis a „kizárólag<br />
he te ro sze xu á lis nak”, il let ve „ki zá ró lag ho mo sze xu á lis nak” ne vez he tõ<br />
egyének mellett képet lehetett alkotni azokról is, akiket mindkét pólus<br />
többé vagy kevésbé, illetve egyaránt vonzott (vö.: Kinsey, 1948:610–666).<br />
A 0-tól 6 fe lé – az az a ki zá ró la gos he te ro sze xu a li tás tól a ki zá ró la gos<br />
ho mo sze xu a li tás fe lé – ha la dó Kinsey-skálaként (Kinsey, 1948:638) el hí -<br />
re sült kategorizációs rend szer al kal ma zá sá val ugyan le he tõ ség nyílt az<br />
em be ri sze xu á lis meg nyil vá nu lá sok nak a ko ráb bi ak nál jó val ár nyal tabb<br />
60