Homoszexualitás és társadalom - MEK

1. A ho mo sze xu a li tás tör té ne ti leg vál to zó kontextusai
A homoszexualitást ma gán ügy nek, il let ve a ho mo sze xu á lis élet for -
ma sza bad vá lasz tá sát alap ve tõ em be ri jog nak te kin tõ fel fo gá sok csak a
20. szá zad má so dik fe lé ben je len tek meg. E meg kö ze lí té sek a ko ráb bi -
ak nál sok kal ke vés bé szak ap pa rá tus- és szak ér te lem-füg gõ ek: ta lán,
mert hi ány zik be lõ lük az a fe szült ség te rem tõ dichotómia – jó/rossz,
egészséges/beteg, normális/abnormális, helyes/helytelen –, amely sokáig
a homoszexualitással kap cso la tos tu do má nyos és tár sa dal mi ér dek lõ dés
mo tor já nak lát szott. A ho mo sze xu a li tás ma gán ügy ként va ló meg fo gal -
ma zá sa ugyan is azt jel zi, hogy meg szû nik a ho mo sze xu a li tás do ku men -
tá lá sá nak tár sa dal mi kény sze re és a ko ráb bi kény sze res tár sa dal mi fi -
gye lem lan ka dá sá val a „magánhomoszexualitás” vis sza sül lyed het a bé -
kés név te len ség be. A ho mo sze xu a li tás em be ri jo gi meg kö ze lí té se pe dig
vég sõ so ron azt hang sú lyoz za, hogy sen kit ne ér hes sen hát rány ön meg -
ha tá ro zá sa és élet for ma-vá lasz tá sa mi att.
A 21. szá za di vi lág „bol do gab bik” fe lén – el sõ sor ban nyu gat-eu ró -
pai és észak-ame ri kai ál la mok ban – a sze xu á lis ori en tá ció sza bad meg -
vá lasz tá sa alap ve tõ em be ri jog, mely nek tisz te let ben tar tá sát anti disz -
kri minációs tör vé nyi sza bá lyo zás biz to sít ja. A sze xu á lis ori en tá ció alap -
ján va ló diszk ri mi ná ció til tá sá ról az Eu ró pai Uni ó ban az 1999-tõl
ér vény ben lé võ Amsz ter da mi Szer zõ dés 13. cik ke lye ren del ke zik. Más
he lye ken azon ban – pél dá ul Irán ban vagy Szaud-Arábiában – a homo -
szexualitást bûn ként ke ze lik, mely nek el kö ve té sé ért akár ha lál bün te tés
is ki szab ha tó.
Az azo nos ne mû ek kö zöt ti kap cso la tok tár sa dal mi fo gad ta tá sa tör -
té ne ti és szocio-kulturális szem pont ból – né mi le egy sze rû sí tés sel él ve –
négy fé le kép pen ka te go ri zál ha tó: bûn ként, be teg ség ként, nor ma sér tés -
ként és sza ba don vá laszt ha tó élet for ma ként. A nyu gat-eu ró pai tár sa dal -
mak ban a 18-19. szá za dig a bûn-dis kur zus volt az ural ko dó. Ezt vál tot ta
fel a 19. szá zad vé gé tõl a ho mo sze xu a li tás medikalizált mo dell je, mely -
nek megkérdõjelezése csak a 20. század utolsó harmadára vált általánossá.
A tár sa dal mi de vi an ci ák ku ta tói a 20. szá zad kö ze pé tõl kezd ték fel fe -
dez ni vizs gá lan dó té ma ként a kü lön fé le – el sõ sor ban a marginalizált –
sze xu a li tás for má kat: et tõl kezd ve a ho mo sze xu a li tás fo ko za to san be vo -
nó dott a tár sa da lom tu do má nyos ér dek lõ dés kö ré be, mely ezt a sze xu a li -
tás for mát egy re ke vés bé „ter mé sze te sen”, bi o ló gi a i lag meg ha tá ro zott
állapotként és egyre inkább társadalmilag konstruált jelenségként, illetve
sze rep ként ér tel mez te.
53