Homoszexualitás és társadalom - MEK

2. A ho mo sze xu a li tás po li ti ká ja
A ho mo sze xu a li tás po li ti ká já nak ál ta lá nos kér dé se i vel azért fon tos
foglalkozni, mert az elemzés a figyelmet a jelenség tágabb kontextusára,
a szexualitás és a társadalmi nemi rendszerek szervezõelveire irányítja.
Ve gyük pél dá ul azt a kér dést, hogy ‘mi tesz egy em bert nõ vé, il let ve
férfivá’. Gondos, többirányú vizsgálódás során erre a mindennapi tapaszta
la ta ink alap ján egy sze rû nek tû nõ kér dés re ép pen an nyi ra prob le ma ti -
kus le het a vá lasz adás, mint ar ra, hogy ‘mi tesz egy em bert ho mo sze xu á lis -
sá, il let ve he te ro sze xu á lis sá’. Ré sen kell len nünk, hi szen gyak ran már a
kér dé sek ben benne rejlik az elõ fel te vés, amely azt su gall ja, hogy a – he te ro -
sze xu á lis és ho mo sze xu á lis, il let ve fér fi és nõ – ka te gó ri ák vi lá go san
adot tak, át me net nél kü li ek és egy más tól egy ér tel mû en el kü lö nít he tõk
(vö.: Kessler–McKenna, 1978).
Dol go za tom nak eb ben a ré szé ben azt vizs gá lom, hogy mely té nye -
zõk kap hat nak sze re pet a ho mo sze xu a li tás tár sa dal mi ka te gó ri á já nak át -
po li ti zá ló dá sá ban. Eh hez meg ha tá ro zom a ho mo sze xu á lis po li ti ka fo gal -
mát, be mu ta tom a ho mo sze xu a li tás el té rõ ér tel me zé si ke re te it iden ti fi -
ká ci ós és attribúciós kon tex tus ban – mely hez el mé le ti hát tér ként
kü lön bö zõ szo ci ál pszi cho ló gi ai meg kö ze lí té se ket hasz ná lok –, va la mint
meg pró bá lom je lez ni a ho mo sze xu á lis po li ti ka elem zé si le he tõ sé ge it és
en nek korlátait.
Az iden ti tás po li ti ka rendszerspecifikus fo ga lom nak te kint he tõ, mi -
vel a nyil vá nos és pri vát iden ti tá sok erõ sza kos szét sza kí tá sá val és me rev
el kü lö ní té sé vel, il let ve a „pri vát iden ti tá sok nagy ará nyú eró zi ó já val”
(Erõs, 2000:11) jel le mez he tõ an ti de mok ra ti kus rend sze rek ben alig ha
ér tel mez he tõ. Az iden ti tás po li ti kák „ter mé sze tes” kör nye ze te a ci vil
tár sa da lom, a tár sa dal mi ön szer ve zõ dé sek te re pe, mely a mo dern iden ti -
tás szer ve zõ dé sek ke re te ként és egy ben biz to sí té ka ként szol gál (vö.:
Erõs, 1994:219).
Így Ma gyar or szá gon tu laj don kép pen csak az utób bi év ti zed ben be -
szél he tünk ak tív „ho mo sze xu á lis po li ti ká ról”. Bár min den kép pen fon -
tos em lí te ni, hogy a ma gyar ho mo sze xu á lis moz ga lom ki bon ta ko zá sá nak
kez de tei vis sza nyúl nak az 1980-as évek re és az egyik el sõ ma gyar ci vil
politikai kezdeményezés éppen az 1988-ban megalakított Homeros nevû
ho mo sze xu á lis szer ve zet volt.
A mo dern iden ti tás po li ti kai moz gal mak fõ jel lem zõi a kö vet ke zõ -
kép pen fog lal ha tók ös sze:
57