Homoszexualitás és társadalom - MEK

TAKÁCS JUDIT: Homoszexualitás és társadalom
Szasz Irving Biebernek, az 1960-as évek ben Ame ri ká ban köz is mert
ho mo sze xu a li tás-szak ér tõ ként szá mon tar tott pszi chi á ter nek azt a fel ve -
té sét, mi sze rint a ho mo sze xu a li tás mel lett az agg le gény ség is a men tá lis
be teg sé gek egyik for má já nak te kin ten dõ, így kom men tál ta: „Szá mom ra
Bieber szé les kör ben osz tott né ze te egy tár sa dal mi lag el ítélt sze xu á lis
sze rep tõl va ló in ten zív fé le lem tü ne tét je len ti. A mai Ame ri ká ban olyan
erõs a kész te tés a nor má lis he te ro sze xu á lis ként va ló tár sa dal mi el fo ga -
dás ra, mint ami lyen erõs volt a kész te tés a re ne szánsz Spa nyol or szág ban
a hit hû ka to li kus ként va ló el is me rés re” [175].
Szasz azt hang sú lyoz ta, hogy a pszi chi á te rek egy ál ta luk – a tár sa -
dal mi kon ven ci ók alap ján – hely te le ní tett sze xu á lis vi sel ke dés for mát
ne vez tek be teg ség nek, és ezt hasz nál ták az érin tet tek ál la mi lag jó vá ha -
gyott tár sa dal mi el len õr zé sé nek – és sa ját szak má juk lét jo go sult sá gá nak
– iga zo lá sá ra. A szer zõ a tár sa dal mi el len õr zõ rend szer ben be töl tött bûn -
bak gyár tó funk ci ó ik mi att a pszi chi á te re ket egye ne sen az ink vi zí to rok -
hoz ha son lí tot ta:
„Ink vi zí tor és bo szor kány, pszi chi á ter és men tá lis be te ge együt te sen te -
rem tik meg és hi te le sí tik egy más sze re pe it. Ha egy ink vi zí tor azt ál lí tot ta
vol na, hogy a bo szor ká nyok nem eret ne kek és lel kük üd vö zü lé sé ért nem
is kell kü lön le ges erõ fe szí té se ket ten ni, az an nyit je len tett vol na, hogy
nincs szük ség bo szor kány ül dö zés re. Ha son ló kép pen ha egy pszichopatológus
azt ál lí ta ná, hogy a ho mo sze xu á li sok nem be te gek, és se tes tük -
nek, se lel kük nek nincs szük sé ge gyó gyí tás ra, az azt je len te né, hogy
nincs szük ség kény szert al kal ma zó pszi chi á te rek re” [175–176]
Ezért Szasz vég kö vet kez te té se sze rint az – ink vi zí ció jel le gû – or -
vo si és tár sa dal mi kont roll tól va ló sza ba du lás ér de ké ben a ho mo sze xu á -
li sok nak el kell uta sí ta ni uk a be teg ség di ag nó zist, hi szen a ho mo sze xu á -
li sok csak olyan ér te lem ben ne vez he tõk „be te gek nek”, amen nyi ben
má sok õket ily mó don ka te go ri zál ják, és amen nyi ben õk ma guk is el fo -
gad ják ezt a be so ro lást (vö.: Szasz, 1971:170;168).
Ahogy a pszi chi át ria fo ko za to san a men tá lis egész ség tár sa dal mi lag
meg ha tá ro zott nor ma tív fo gal ma kö ré ren de zõ dött, úgy az em be ri sze -
xu a li tás cél ja i nak sza bad meg vá lasz tá sa – mint az egyé ni élet szer ve zés
egyik el ve – egy re kor lá to zot tab bá vált. A ho mo sze xu a li tás tár sa dal mi
stá tu sá nak po li ti kai kér dés ként va ló fel ve té se pe dig ép pen az em be ri
sze xu a li tás cél ja i ra vo nat ko zó, tör té ne ti leg-tár sa dal mi lag meg ha tá ro zott
vá lasz tás kon tex tu sá ban le het sé ges (vö.: Bayer, 1981). Így Tripp dok tor -
36