Homoszexualitás és társadalom - MEK

TAKÁCS JUDIT: Homoszexualitás és társadalom
meg a monoszexualitástól és a homoszexualitástól. A he te ro sze xu a li tás
ugyan is Kertbeny sze rint a sze xu á lis ösz tön leg erõ sebb meg nyil vá nu lá si
for má ja, így a he te ro sze xu á lis haj lam ki elé gí té sé re irá nyu ló vágy tart ha -
tó a leg ke vés bé kor dá ban, va gyis ez ve zet het a leg szél sõ sé ge sebb és
leg el fo gad ha tat la nabb ki elé gü lé si for mák hoz. He te ro sze xu á lis pla to nis -
ták pél dá ul azért nin cse nek, mert az egész sé ges egyé ne ket „egy ál la ti as
sze xu á lis ösz tön” ha tá sá ra min dig „szen ve dé lyes kö zö sü lés re ra gad tat ja
a kéj vágy” (Kertbenyt idé zi Féray–Herzer, 1990:35).
A há rom cso port kö zöt ti fõ kü lönb sé get Kertbeny a sze xu á lis ösz -
tön el té rõ erõs sé gi fo ka i ban vél te meg ta lál ni: a sze xu á lis ösz tön erõs sé -
ge – és így ár tal mas sá ga és bu ja sá ga – az onanista fe lõl a ho mo sze xu á li -
son át egy re nö vek szik a normálszexuális fe lé. Ha pél dá ul egy normálszexuális
nem tud ja meg fe le lõ en ki elé gí te ni sze xu á lis ösz tö ne it, ak kor
va ló szí nû leg az „ön szen nye zés” út já ra lép: kis ko rú a kat mo lesz tál, vér -
fer tõz, ál la tok kal vagy ha lot tak kal er kölcs te len ke dik, kí noz, vér szom jas -
sá vá lik, eset leg sze xu á lis in dí ték ból gyil kol. Ez zel szem ben Kertbeny a
ho mo sze xu a li tás és a kü lön fé le mo no má ni ák, il let ve za vart ér zel mi ha -
tá sok köz ti bár mi lyen ös sze füg gés nek még a le he tõ sé gét is ki zár ta (vö.:
Féray–Herzer, 1990:34–37).
Kertbeny „át me ne ti tí pu sok kal” nem fog lal ko zott, bár el is mer te,
hogy lé tez nek olyan egyé nek, akik ben a nõi és a fér fi sze xu á lis ösz tön
ke ve re dik – „ró luk azon ban még túl ke ve set tu dunk”, ír ta (Féray–Her-
zer, 1990:39). Sze xu a li tás ter mi no ló gi á ját azon ban úgy al kot ta meg, hogy
a normálszexuális ka te gó ri á ba be fér tek azok a nõ fa ló fér fi ak is, akik nek
hó dí tá si lis tá já ról nem hi á nyoz tak a fi úk és a fér fi ak sem.
A Kertbeny-féle meg kö ze lí tés új faj ta sze xu á lis kategorizációs el ne -
ve zé se in túl a nor mál-, il let ve he te ro sze xu á lis ként le írt tí pus le het sé ges
ve szé lyes sé gé nek hang sú lyo zá sá val kelt he ti fel a fi gyel met, ami va ló szí -
nû sít he tõ en már ke let ke zé se ide jén is so kak nak meg le pe tést oko zott. A
he te ro sze xu á lis ter mi nus ez után Richard von Krafft-Ebing oszt rák el -
me gyógy ász Psychopatia Sexualis cí mû né met nyel vû tör vény szé ki or vo si
ta nul má nyá ban tûnt fel leg kö ze lebb ‘nor má lis sze xu a li tás’ ér te lem ben.
Majd an gol nyelv te rü le ten 1892-ben egy chi ca gói or vo si lap ha sáb ja in
je lent meg elõ ször – va ló szí nû leg egy fél re ér tel me zés kö vet kez té ben –
‘nem zés hez nem ve ze tõ per ver zió’ je len tés ben (Kiernan, 1892; vö.:
Katz, 1995:19).
24