Homoszexualitás és társadalom - MEK

TAKÁCS JUDIT: Homoszexualitás és társadalom
pub li cis ta egyik, a ho mo sze xu á li sok jo ga i ért szót eme lõ po li ti kai pamf -
let jé ben, aki a gö rög „ho mo” és a la tin „sexus” sza vak ös sze ol vasz tá sá -
val al kot ta meg ezt az az óta szé les kör ben el ter jedt hib ri det (vö.: Bullough,
1977; Herzer, 1990). 8
A homoszexuális szót sokan orvosi ízû kifejezésnek érzik, ami annak
kö szön he tõ, hogy a 19. szá zad vé gé tõl az 1970-es éve kig e ki fe je zést
az azo nos ne mû ek kö zöt ti von zal ma kat egy faj ta pa to lo gi kus jel lem zõ -
ként, degenerációként, illetve betegségként kezelõ medikalizált megköze
lí tés sa já tí tot ta ki. Pe dig a ho mo sze xu á lis szót meg al ko tó Kertbeny
Károlyra éppen a homoszexuálisok jogainak korlátozása elleni fellépése
és meglepõen modern emberi jogi érvelése miatt emlékezhetünk.
Kertbeny újí tó ter mi no ló gi á ját ér de mes egy ki csit kö ze lebb rõl
szem ügy re ven ni, egy részt mert két má ig hasz ná la tos – ho mo sze xu á lis
és he te ro sze xu á lis – sza vunk in nen kezd te pá lya fu tá sát, más részt pe dig
már e 19. szá zad ban szü le tett kategorizációs rend szer is az em be ri sze -
xu á lis vi sel ke dés ös sze tett sé gé nek meg ra ga dá sá ra tesz kí sér le tet és –
oly kor rej tett – meg nyil vá nu lá si for má i nak sok fé le ség ét su gall ja.
Kertbeny a monoszexualitás, ho mo sze xu a li tás, he te ro sze xu a li tás és
az állatokkal létesített szexuális kapcsolatra utaló, nehezen magyarítható
„Heterogen” fo gal ma kat kezd te hasz nál ni. A monoszexualitás, ho mo -
sze xu a li tás és he te ro sze xu a li tás sza vak ih le tõ je va ló szí nû leg a bo ta ni kai
szak szó ként a 19. szá zad ele jé tõl hasz ná la tos ‘ket tõs ne mi ség’ ér tel mû
bi sze xu a li tás ki fe je zés le he tett. Kertbeny pe dig élet raj zi jegy ze tei sze -
rint 1850-ben – a ha tó sá gok el öli buj do sá sa so rán – tíz hó na pos lip csei
kény szer pi he nõ je alatt „szak tu do má nyo san meg ta nul ta a bo ta ni kát”
(Kertbeny, 1857:123).
Az egyén önmagával folytatott – önkielégítõ – szexuális gyakorlatára
vo nat ko zó monoszexualizmuson be lül Kertbeny meg kü lön böz te tett
„Onaniát” és mes ter sé ges onanizmust. Az azo nos ne mû ek sze xu á lis
kap cso la tát je len tõ homoszexualitást pe dig négy al tí pus ba so rol ta: ide -
8 A ho mo sze xu a li tás szó már 1868-ban fel tûnt Kertbeny egyik ma gán le ve lé ben
(vö.: Kertbeny, 1868). 1990-ig va ló já ban csak sejt he tõ volt, hogy Kertbeny a
szer zõ je azok nak az 1869-ben név te le nül meg je lent ér te ke zé sek nek, me lyek a
ho mo sze xu á lis fér fi ak büntetõszanckciók aló li fel sza ba dí tá sá ért emelt szót Po -
rosz or szág ban és a po rosz do mi nan ci á jú Észak-Német Ál lam szö vet ség ben.
Manfred Herzer né met ku ta tó azon ban a bu da pes ti Or szá gos Szé ché nyi
Könyv tár ban õr zött Kertbeny-kéziratok vizs gá la tá val már bi zo nyí ta ni tud ta
Kertbeny szer zõ sé gét (vö.: Herzer, 1986; Féray–Herzer, 1990).
22