Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
6. A homoszexualitás szociális reprezentációja…<br />
leg sé get, hogy iga zá ból nem is tud ró la, mert aki nem akar me leg len ni,<br />
aki nem sze re ti, de na gyon jól tud ja, hogy mi az, az leg fel jebb nem me -<br />
leg, de nem gyû lö li, nem pusz tít ja, nem sem mi sí ti meg, szó val a tu dat lan<br />
homofóbia, mert a tu dat lan ság az min dig el pusz tít ja azt, amit nem is mer<br />
(Iván – 57)<br />
A homoszexualitást öve zõ tár sa dal mi el uta sí tást jel lem zõ en ös sze -<br />
kap csol ták az in for má ció hi án nyal, il let ve az in for má ci ók egy ol da lú sá gá -<br />
val va la mint – ezek kel ös sze füg gés ben – a sztereotipikus meg kö ze lí té -<br />
sek el ter jedt sé gé vel:<br />
az emberek nagyon konzervatívak, elítélõek, igazából õk csak a felszínt látják,<br />
például egy dokumentumfilmbõl azt, hogy mi zajlik a Nyugatinál az<br />
óra alatt, eb bõl meg le szû rik a kö vet kez te tést, hogy „hû a me le gek ilye -<br />
nek”, azokra nem gondolnak, akik normális párkapcsolatban élnek, dolgoznak.<br />
nem gon dol nak be le, hogy a mû vész vi lág ban men nyi van, ott nem<br />
sze met szú ró, nem úgy, mint a hét köz nap ok ban. ül tem egy szer a met ró ban<br />
és egy né ni azt mond ta az uno ká já nak va la ki rõl, hogy „õ egy bá csi, aki bu zi,<br />
rossz em ber, mert meg ront ja a gye re ke ket” […] (György – 26)<br />
A meg kér de zet tek fe le azon ban sze mé lye sen nem ta pasz talt meg<br />
sem mi fé le konk rét bán tást, il let ve nem tu dott be szá mol ni a homoszexualitással<br />
kap cso la tos ne ga tív él mé nyé rõl. A vá lasz adók má sik fe le vi -<br />
szont éle té ben el szen ve dett már konk rét – sza vak ban vagy tet tek ben<br />
meg nyil vá nu ló – bán tást homoszexualitása mi att. Leg több jü ket ver bá li -<br />
san tá mad ták: „le bu ziz ták”, nyil vá no san meg szé gye ní tet ték. Ha tan em -<br />
lí tet tek mun ka he lyi prob lé má kat: ki rú gást, elõ lép te tés el ma ra dá sát<br />
vagy a – ho mo sze xu a li tás fel vál la lá sá nak kö vet kez mé nye ként ér tel me -<br />
zett – kap cso la tok meg sza ka dá sát. Egy-egy eset ben a vá lás so rán, il let ve<br />
egy val lá si gyü le ke zet ben va ló fel füg gesz tés ben ját szott sze re pet a ho -<br />
mo sze xu a li tás ki de rü lé se. Egy vá lasz adó nak pe dig – még Ro má ni á ban –<br />
bör tön bün te tést kel lett el szen ved nie.<br />
Töb ben ver bá lis bán tás ként ér té kel ték a több sé gi szó hasz ná lat ba<br />
ká rom ko dás ként be épült – te hát nem konk rét sze mély re irá nyu ló –<br />
„bu zi zást”. Az e gya kor lat nak va ló el len sze gü lés is bá tor ki ál lás ként je -<br />
lent meg:<br />
nem ré gen men tünk au tó ban és az egyik mond ta „mit sza ra kod tok, hü lye<br />
bu zik”, au to ma ti ku san az em be rek ezt mond ják, hogy hü lye bu zik. En -<br />
gem nem za var ez, hát nem igaz, hogy nem za var, mert nem jót ta kar ez.<br />
(Kop pány – 24)<br />
197