24.10.2014 Views

Homoszexualitás és társadalom - MEK

Homoszexualitás és társadalom - MEK

Homoszexualitás és társadalom - MEK

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

TAKÁCS JUDIT: Homoszexualitás és társadalom<br />

Ugyan eb ben a hó nap ban Ki rály Hel ga lon do ni cik ké nek ele jén<br />

egy idé zet ré sze ként tûnt fel: „Stephen Coote, az el sõ brit ho mo sze xu á -<br />

lis pi ac-ku ta tó cég, a Detonator igaz ga tó ja […]: „A me le gek ru ha tá ra fan -<br />

tasztikus. […]” Szerinte „a homoszexuálisokat az üzleti élet még mindig<br />

nem ve szi elég ko mo lyan […]”. Majd a cikk vé gén már ma ga a cikk író<br />

is hasz nál ta: „Több ame ri kai és brit fel mé rés azt mu tat ja, hogy a me le gek<br />

rend kí vül há lá sak azo kért a szol gál ta tá so kért, ame lyek ki fe je zet ten õket<br />

szó lít ják meg […].” (1993. 10. 23., 38.)<br />

1993 vé gén is mét idé zõ jel ben je lent meg egy AIDS-szel fog lal ko zó<br />

írás ban: „a be teg sé get egy ide ig rész ben af ri kai »bel ügy nek« vagy leg -<br />

fel jebb a »me leg«, il let ve narkomán szub kul tú rák spe ci fi kus prob lé má já -<br />

nak gon dol ták” (1993. 12. 04., 88.).<br />

1994-ben sze re pelt elõ ször cím ben: „Bu ka rest a me le gek el len”<br />

(1994. 11. 05., 20.), majd 1995. má jus ban tûnt fel elõ ször – idé zõ jel és a<br />

ho mo sze xu a li tás szó nél kül – önál ló an egy internetszolgáltatásokról szó -<br />

ló cikk ben: „köz be szól hatsz, ha két auszt rál vi tá ja a me le gek jo ga i ról nem<br />

a ked ved sze rint ala kul” (1995. 05. 06., 69.). A me leg szó önál ló pá lya fu -<br />

tá sa ez után egy em lí tés sel 1997-ben, két em lí tés sel 1999-ben és négy<br />

em lí tés sel 2000-ben to vább foly ta tó dott.<br />

A ter mi no ló gi á val kap cso lat ban ezek alap ján az mond ha tó, hogy a<br />

sér tõ vagy el uta sí tó ki fe je zé sek re a vizs gált cik kek nek csak kis tö re dé -<br />

ké ben utal tak, de a po li ti ka i lag kor rekt nek ne vez he tõ me leg szó hasz ná -<br />

la ta sem do mi nált. (Bár a me leg szó ele in te, mint lát hat tuk, óva tos hasz -<br />

ná la ta és fo ko za tos ter je dé se – kü lö nö sen a ho mo sze xu á lis, ho mo sze xu a li -<br />

tás sza vak egy faj ta ki egé szí tõ je ként – a vizs gált idõ szak kez de té tõl<br />

meg fi gyel he tõ.) Az írá sok túl nyo mó több sé ge meg ma radt az itt sem le -<br />

ges töl te tû nek ne vez he tõ ho mo sze xu á lis, ho mo sze xu a li tás ki fe je zé sek nél.<br />

A homoszexualitásról szó ló cik kek kö ze leb bi vizs gá la ta<br />

Az 1993–2000 kö zöt ti idõ szak ban 33 ki fe je zet ten a ho mo sze xu a li tás té -<br />

ma kö ré be tar to zó cikk je lent meg a HVG-ben (ös sze sen 135 659 ka rak -<br />

ter ter je de lem ben). Ezek kö zül 17 fog lal ko zott Ma gyar or szág gal (ös sze -<br />

sen 61 125 ka rak ter nyi szö veg ben), me lyek ben öt olyan írás sze re pelt,<br />

ahol köz vet le nül is szó hoz ju tot tak a ho mo sze xu á li sok (11 918 ka rak ter -<br />

nyi szö veg rész ben). Az írá sok ter je del mi ará nya it te kint ve az ös szes<br />

116

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!