Homoszexualitás és társadalom - MEK

TAKÁCS JUDIT: Homoszexualitás és társadalom
gyá vá vált a pszi chi át ri ai szak mán be lül. En nek a vi szony nak, il let ve a
nor ma ként ke zelt he te ro sze xu a li tás tar tal má nak a vizs gá la ta az 1950-es
évek tõl egy re in kább ré szé vé vált a szo ci o ló gi ai ér dek lõ dés nek is, kü lö -
nö sen mi u tán kez dett ki bon ta koz ni a de vi an cia szo ci o ló gi á ja mint önál -
ló su ló szak te rü let.
Itt azonban érdemes megállni és röviden vis szatekinteni a szociológia
klas szikusaira, akikrõl elmondható, hogy alig – vagy egyáltalán nem – foglalkoztak
a sze xu a li tás sal, il let ve a sze xu a li tás sal kap cso la tos konf lik tu -
sok kal és tu dás sal. Steven Seidman ame ri kai szo ci o ló gus iro ni kus meg -
fo gal ma zá sá ban: a ter me lõ erõk rep ro duk ci ó ja fi gye lem re mél tóbb té má -
nak ígér ke zett, mint az em be ré. Ez a hi ány Seidman sze rint
ös sze füg gés be hoz ha tó a szer zõk pri vi le gi zált tár sa dal mi ne mi (gender)
és sze xu á lis stá tu sá val: fér fi he te ro sze xu á lis tár sa dal mi iden ti tá suk mi att
ta lán fel sem me rült ben nük a fér fi do mi nan ci á jú, he te ro sze xu á lis tár sa -
dal mi rend meg kér dõ je le zé se és vizs gá la ta (vö.: Seidman, 1996:3–4).
Az aláb bi ak ban rö vi den uta lok En gels és Marx ho mo sze xu a li táské
pé re, bár ezt a té mát mun kás sá guk so rán egy ál ta lán nem érin tet ték.
Majd vá zo lom Weber sze xu a li tás sal kap cso la tos – val lás szo ci o ló gi ai vizs -
gá la tai so rán ki fej tett – né ze te it, me lyek jó ki in du ló pon tot nyúj ta nak a
sze xu a li tás mai ku ta tá sá hoz is.
Marx és kü lö nö sen En gels mû ve i ben a sze xu a li tás csak köz ve tett
mó don je le nik meg: el sõ sor ban olyan je len ség ként, amely nek a sza bá -
lyo zá sá ra a tu laj don át örö kí té se mi att vá lik fon tos sá. A fér fi ak nak a le gi -
tim örö kö sök biz to sí tá sa ér de ké ben sza bá lyoz ni uk kel lett a – fér fi ak
sze xu á lis és gaz da sá gi tu laj do na ként meg je le nõ – nõk sze xu a li tá sát (vö.:
En gels, 1902).
Mun ká ik ban ki fe je zet ten a homoszexualitásról nem esik szó, de
ma gán le ve le zés ük bõl ki de rül, hogy tud tak az 1860-as évek ben ki bon ta -
ko zó né met ho mo sze xu á lis moz ga lom ról és – leg alább is rész ben – is -
mer ték e moz ga lom köz pon ti alak já nak, a jo gász Karl Heinrich Ulrichsnak
a mun kás sá gát. Manfred Herzer né met ku ta tó pe dig már ko ráb ban
be szá molt a ho mo sze xu á lis szót meg al ko tó Kertbeny Kár oly és Marx
sze mé lyes is me ret sé gé rõl, il let ve le vél vál tá sá ról (Herzer, 1988).
Mind ezek fé nyé ben va ló szí nû sít he tõ, hogy az aláb bi pél da – En -
gels 1869. jú ni us 22-én Marx nak írt le ve le, il let ve Marx de cem be ri vá la -
sza (vö.: Parker, 1993:33–34) – jól il luszt rál ja a té má val kap cso la tos né -
ze te i ket:
40