Homoszexualitás és társadalom - MEK

3 A homoszexualitással kap cso la tos tár sa dal mi at ti tû dök Ma gyar or szá gon…
3.2. A kí vá na tos he te ro sze xu a li tás nor má ja a ma gyar
jog tör té net ben
Az 1978. évi IV. tör vény azo nos ne mû ek kö zöt ti kap cso la tok ra vo nat ko -
zó til tá sa i nak jog tör té ne ti elõzményei 32 az 1961. évi V. tör vény ben, il let -
ve az 1878. évi V. tör vény ben ta lál ha tók. Az 1961. évi V. tör vény „Ter -
mé szet el le ni faj ta lan ság ról” szó ló 278. és 279. pa ra gra fu sa az 1878-as
ren del ke zé sek hez ké pest több szem pont ból meg újult: a faj ta lan ság
32 Az 1961. V. 278. § szin te szó sze rint meg egye zik az 1978. IV. tör vény „Ter mé -
szet el le ni erõ sza kos faj ta lan ság” cí mû – az AB ál tal im már el tö rölt – 200. pa ra -
gra fu sá nak szö ve gé vel. Az 1961. V. 279. § pe dig az 1978-as – az AB ál tal szin tén
fris sen meg sem mi sí tett – 199. § elõ kép ének te kint he tõ, az zal a kü lönb ség gel,
hogy 1961-ben az azo nos ne mû kap cso la tok te kin te té ben az ún. be le egye zé si
kor ha tár még ma ga sabb – 20 év – volt és az 1961-es vál to zat ban még ki emel ten
sze re pelt a „má so kat meg bot rán koz ta tó mó don” el kö ve tett faj ta lan ság bün te -
té se is. (1961.V. 279. §: Há rom évig ter je dõ sza bad ság vesz tés sel bün te ten dõ a) az a
hu sza dik élet év ét be töl tött sze mély, aki ti zen ne gye dik élet év ét már be töl tött, de hu sza dik
élet év ét még túl nem ha la dott sze mél lyel ter mé szet el le ni faj ta lan sá got kö vet el, b) aki
ter mé szet el le ni faj ta lan sá got má so kat meg bot rán koz ta tó mó don kö vet el. In: Tör vé -
nyek és ren de le tek hi va ta los gyûj te mé nye. Bu da pest: 1962:64.) Az 1961. V. tör -
vény meg ron tás ról szó ló 280. pa ra gra fu sa vi szont nem az 1978-as 201. pa ra gra -
fus ban al kal ma zott gya kor la tot kö vet te, az az a meg ron tás cím alatt nem is mé -
tel te meg a „ter mé szet el le ni faj ta lan sá got” til tó 279. §-t. A sze mé rem el le ni
erõ szak ról szó ló 1961-es 277. § még ki fe je zet ten a „há zas tár si élet kö zös ség kí -
vü li” faj ta lan ság ra kény sze rí tést til tot ta, va gyis ez a bûn cse lek mény csak egy -
más sal nem há zas nõk és fér fi ak kö zött va ló sul ha tott meg. (Ezt az ér tel me zést
erõ sí ti a 277.§ kö vet ke zõ ré sze: (3) Ha az el kö ve tõ és a sér tett az el sõ fo kú íté let meg -
ho za ta la elõtt há zas sá got köt, a bün te tést kor lát la nul eny hí te ni le het.) Így kü lön ren -
del kez tek – a 278. pa ra gra fus ban – az azo nos ne mû ek kö zöt ti, erõ szak kal el kö -
ve tett faj ta lan ság ról, míg a há zas sá gon be lü li erõ sza kos ne mi cse lek mé nyek kel
egy ál ta lán nem fog lal koz tak. Ez utób bi moz za na tot a ké sõb bi ek ben úgy kor ri -
gál ták, hogy mind az erõ sza kos kö zö sü lést til tó 197.§, mind a sze mé rem el le ni
erõ sza kot bün te tõ 198.§ szö ve gét meg vál toz tat ták. A ma ha tá lyos tör vény meg -
fe le lõ – 197. és 198. – pa ra gra fu sai a ko ráb bi „Aki nõt há zas sá gi élet kö zös sé gen
kí vül erõszakkal…” (1961.V. 276. §.), il let ve „Aki mást há zas sá gi élet kö zös sé -
gen kí vül erõ szak kal” (1961.V. 277. §.) he lyett az „Aki mást erõszakkal…” sza -
vak kal kez dõd nek. Így jö he tett lét re az a fur csa hely zet, hogy a ma ha tá lyos
198. § meg vál toz ta tott meg fo gal ma zá sa fe les le ges sé tet te a 200. §-t. Az AB ha -
tá ro zat te hát egy amúgy is fe les le ges pa ra gra fust sem mi sí tett meg: a sze mé rem
el le ni erõ szak el kö ve tõi és ál do za ti kö rét a le he tõ leg job ban ki ter jesz tet ték,
még sem vet ték fi gye lem be azt, hogy a „más”-ban ben ne fog lal ta tik az „azo nos
ne mû sze mély” is.
83