Homoszexualitás és társadalom - MEK

TAKÁCS JUDIT: Homoszexualitás és társadalom
bün te té se te kin te té ben már nem tett kü lönb sé get a nõk és fér fi ak kö -
zött, és az em ber nek ál lat tal va ló faj ta lan sá gát ki von ta a bün te ten dõ
cse lek mé nyek kö ré bõl. Az 1961-es bün te tõ tör vény leg fon to sabb újí tá sa
az volt, hogy a „ter mé szet el le ni faj ta lan ság ál ta lá nos, az az min den kor -
lá to zás nél kü li pönalizálását” mel lõz te. E for du lat ra egy részt tu do má -
nyos, más részt gya kor la ti meg fon to lá sok ból ke rült sor. A tör vény mi -
nisz te ri in dok lá sa sze rint a homoszexualitással a jog al ko tó nem tud mit
kez de ni, hi szen e „ter hel tek nél” a „leg gon do sabb [or vo si – TJ] te rá pia
is csak egé szen rit kán hoz ta meg a kí vánt ered ményt”, va gyis a ho mo -
sze xu a li tás „bi o ló gi ai je len ség, amely nek bûn cse lek mén nyé nyil vá ní tá -
sa en nél az ok nál fog va hely te len”, an nál is in kább, mert a bün te ten dõ -
vé nyil vá ní tás „a zsa ro lás tág le he tõ sé gé nek ad utat” (Linczényi,
1977:134).
Az 1961-es bün te tõ tör vény könyv meg al ko tó i nak homoszexualitással
kap cso la tos ál lás fog la lá sát – ahogy ez az idé zett mi nisz te ri in dok lás -
ból is ki de rült – a ho mo sze xu a li tás medikalizált fel fo gá sa ha tot ta át. Az
azo nos ne mû ek kö zöt ti kap cso la tok ra be teg ség ként – vagy be te ges ség -
ként – va ló uta lás az 1878. V. tör vény ben, il let ve a hoz zá fû zött ma gya rá -
za tok ban azon ban nem for dult elõ. Ek kor még a ter mé szet el le nes bûn
mo tí vum do mi nált: a tör vény 241. és 242. 33 paragrafusa kizárólag a férfiak
kö zöt ti, il let ve az em ber nek ál lat tal el kö ve tett faj ta lan sá gát ha tá roz ta
meg ter mé szet el le ni faj ta lan ság ként. Az erõ szak al kal ma zá sa nél kül el -
kö ve tett vál to za tot vét ség ként ke zel te és ma xi mum egy éves bör tön nel
bün tet te, míg az erõ sza kos vál to zat bûn tett nek ne vez te és ma xi mum öt
év bör tön nel ren del te bün tet ni. Az 1878-as tör vény hez fû zött ma gya rá -
zat sze rint:
A ter mé szet el le ni faj ta lan ság tá gabb ér te lem ben a ne mi kéj ér zet min den
ter mé szet el le nes ki elé gí té sét je len ti. Ily ér te lem ben az ön fer tõz te tés, s az
élet te len esz kö zök nek föl hasz ná lá sa is ide tar to zik: ez ese te ket azon ban
még a ré gi doctrina és tör vény ho zás is mel lõz te. A szo ro sabb ér te lem ben
vett sodomiának há rom ese tét kü lön böz tet ték meg: a ne mi kö zö sü lést: a)
ál lat tal […]; b) azo nos ne mû személylyel […]; kü lön bö zõ nemü személy-
33 „241. §: Fér fi ak kö zött vég hez vitt faj ta lan ság, ugyszintén em ber nek ál lat tal el -
kö ve tett faj ta lan sá ga: a ter mé szet el le ni faj ta lan ság vét sé gét ké pe zi, és egy évig
ter je dõ fog ház zal bün te ten dõ. 242.§: a ter mé szet el le ni faj ta lan ság büntettét
ké pe zi, és öt évig ter jed he tõ bör tön nel bün te ten dõ: ha az fér fi ak kö zött, erõ -
szak kal vagy fe nye ge tés sel kö vet te tett el; […].” In: Ma gyar Tör vény tár.
1877–1878. évi Törvényczikkek. 1896. Bu da pest: Frank lin Tár su lat.
84