Homoszexualitás és társadalom - MEK

TAKÁCS JUDIT: Homoszexualitás és társadalom
ciókkal együttesen értelmezhetõ jelenségként definiálódott (vö.: 1975:95).
Plummer azt hang sú lyoz ta, hogy a sze xu a li tás interakcionista meg kö ze -
lí té se a sze xu á lis je len té se ket nem a bi o ló gi ai adott sá gok köz vet len
pszi cho ló gi ai és tár sa dal mi ki fe je zõ dé se i ként, ha nem tár sa dal mi konst -
rukciókként értelmezi (vö.: 1975:29). A ku ta tás során a szexualitás a korábbi
„kli ni kai mo del lek kel” el len tét ben nem füg get len, ha nem füg gõ vál -
to zó nak te kin ten dõ: a sze xu a li tás meg ér té sé hez te hát a tár sa dal mi kon -
tex tus vizs gá la tá ra kell kon cent rál ni (vö.: 1975:30).
Plummer ki in du ló pont ja sze rint a „sze xu a li tás má sok kal va ló in ter -
akció során tanult társadalmi konstrukció” (1975:30), ezért elõször tudatosan
szexuális jelentésûként kell meghatározni valamit ahhoz, hogy az szexuálissá
váljon. Tehát ahelyett, hogy a „szexualitás határozná meg társadalmi
létünket – ahogy ezt sok, különösen freudista, szerzõ állítja –, való jában a
tár sa dal mi je len té sek ha tá roz zák meg sze xu a li tá sun kat. A sze xu a li tás -
nak nincs más je len té se, mint amit a tár sa dal mi hely ze tek ben nyer”
(1975:32). Er re pél da ként a szer zõ olyan sze xu á lis ma ga tar tás for má kat
idé zett fel, me lyek for rá sa va ló já ban egyéb – nem sze xu á lis tar tal mú –
tár sa dal mi vagy egyé ni igé nyek ki elé gí té se: itt em lít he tõk a mun ká ju -
kat vég zõ pros ti tu ál tak, a pros ti tu ál tak csu pán em be ri kap cso lat ra vá gyó
ma gá nyos kli en sei vagy a tár sa dal mi ne mi sze re pük – fér fi as sá guk – ér -
vényességét nyilvánosan demonstráló nõcsábász férfiak is (vö.: 1975:32).
A sze xu á lis je len té sek vál to za tos sá gát Plummer több fé le je len tés tí -
pus fel so ro lá sá val ér zé kel tet te: a gyer mek nem zés hez kap cso ló dó – sta -
tisz ti ka i lag va ló szí nû leg egy ál ta lán nem ál ta lá nos – uti li ta ris ta je len té -
sen túl meg kü lön böz tet he tõk a sze xu a li tás ero ti kus, ro man ti kus, szim -
bo li kus je len té sei, a tár sa dal mi ne mi sze re pek kel ös sze füg gõ je len té sek
és a sze xu a li tást já ték ként vagy akár – mint tel je sí ten dõ há zas tár si kö te -
le zett ség – mun ka ként meg fo gal ma zó je len té sek (vö.: 1975:33–36).
Plummer a tár sa dal mi lag konst ru ált sze xu á lis je len té sek vál to za tos sá ga
és több ér tel mû sé ge fe lõl ju tott el a sze xu á lis kü lön bö zõ ség és a sze xu á -
lis de vi an cia vizs gá la ti te rü le té re, ahol a sze xu á lis nor mák kul tu rá lis vi -
szony la gos sá gá ra hív ta fel a fi gyel met (vö.: 1975:68). Az az ar ra, hogy a
sze xu á lis nor ma sze gés fo gal ma is csak egy adott tár sa dal mon be lül és
csak az adott tár sa da lom vo nat ko zá sá ban ha tá roz ha tó meg:
„nem vo nom két ség be, hogy a ho mo sze xu a li tás vagy egy faj ta ál la pot vagy
egy faj ta be teg ség eb ben a tár sa da lom ban [ki eme lé sek a szer zõ tõl]. Vi lá gos,
46