Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
4. A ho mo sze xu a li tás mé di a be li lát ha tó sá ga és lát ha tat lan sá ga Ma gyar or szá gon<br />
Függelék<br />
A homoszexualitásról a HVG-ben (1993–2000) –<br />
A cik kek te ma ti kus át te kin té se<br />
Az aláb bi ak ban té ma kö rök sze rint rész le te sen te kin tem át az ál ta lam<br />
vizsgált 189 cikket. Így lehetõség nyílik a cikkek tartalmának – bizonyos<br />
mér té kû – meg is me ré sé re is.<br />
• A homoszexualitást uta lás sze rû en leg gyak rab ban – 21 al ka lom mal<br />
– egyházi, vallási témájú cikkekben említették. Ezek többségére jellemzõ<br />
a ho mo sze xu a li tás in téz mé nye sí tett – el sõ sor ban ka to li kus – egy há zi til -<br />
tásának és tabutémaként kezelésének hangsúlyozása. A homoszexualitás<br />
mel lett to váb bi egy há zi ta bu té ma ként sze re pelt még a pa pi nõt len ség, a<br />
fo gam zás gát lás, az abor tusz, a há zas sá gon kí vü li kap cso la tok és a vá lás<br />
kér dé se. A ti zen négy cikk ben há rom ka to li kus egy há zi sze mé lyi ség re<br />
tör tént a leg több uta lás: Hans Hermann Groer oszt rák ér sek re, II. Já nos<br />
Pál pá pá ra és Jacques Gaillot fran cia püs pök re.<br />
A vizs gált egy há zi te ma ti ká jú cik kek ben II. Já nos Pál pá pa gya ko ri<br />
feltûnése természetes, hiszen a katolikus egyház vezetõjeként és emblematikus<br />
fi gu rá ja ként egyút tal a ho mo sze xu a li tás és egyéb, a ka to li ku sok<br />
által elítélt jelenségek tilalmát is képviseli. (Lásd például az 1993-as pápai<br />
en cik li ká ba fog lalt szi go rú ti lal mak is mer te té sét: 1993.10.09., 96.).<br />
Jacques Gaillot fran cia pap te vé keny sé gé rõl két cikk szólt: 1995-ben<br />
hall hat tunk ró la elõ ször a HVG-ben, ami kor le vál tot ták az evreux-i püs -<br />
pö ki tiszt sé gé bõl, mert – töb bek kö zött – a „ki re kesz tet tek lel ki is tá po -<br />
ló ja” volt, „meg ér tést kért az azo nos ne mû ek von zal má nak, és ki állt a<br />
katolikus papok nõsülése” mellett. A leváltás kapcsán az is megfogalmazódott<br />
az írásban, hogy a „Vatikán ‘totalitárius’ módszerekkel él, és doktrinális<br />
merevsége távol áll a modern társadalom igényeitõl” (1995.02.11.,<br />
45.). Ez utóbbi kijelentés arra utal, hogy – legalábbis bizonyos társadalmi<br />
csoportok megfogalmazásában – a modern társadalom igényei közé tartozik<br />
127