Homoszexualitás és társadalom - MEK

1. A ho mo sze xu a li tás tör té ne ti leg vál to zó kontextusai
egyén, mint pél dá ul szü le té si he lyé vel vagy va la mi lyen tes ti fo gya té -
kos sá gá val. Ehe lyett in kább, ja va sol ta a szer zõ, a ho mo sze xu a li tás ál la -
pot ként va ló fel fo gá sát le het ne ta nul má nyoz ni, mely nek hát te ré ben a
ho mo sze xu a li tás tár sa dal mi prob lé ma-jel le gé re vo nat ko zó tár sa dal mi
konszenzus elfogadása áll. Az ilyen társadalmakban ugyanis a homoszexuali
tás ál la pot fel fo gá sa a tár sa dal mi kont roll egyik for má já nak te kint he tõ
(vö.: 1968:183). McIntosh ar ra is fi gyel mez te tett, hogy a ho mo sze xu a li -
tás ku ta tá si te rü le té re ve tõ dõ szo ci o ló gu sok nak meg kel le ne õriz ni ük
ob jek ti vi tá su kat, ne hogy úgy jár ja nak, mint a ho mo sze xu a li tás tár sa dal -
mi meg bé lyeg zé sé ben ak tív – di ag nosz ti zá ló – sze re pet vál la ló pszi cho -
ló gu sok és pszi chi á te rek (vö.: 1968:184).
Az egyé nek de vi áns sá mi nõ sí té sé nek tár sa dal mi gya kor la ta McIntosh
funkcionalista elem zé sé ben a tár sa dal mi el len õr zés több funk ci ós
me cha niz mu sa ként ér tel me zõ dött: a tár sa dal mi meg bé lyeg zés „egy -
részt vi lá go san el kü lö ní tett, jól fel is mer he tõ ha tár vo nal lal vá laszt ja el
egy más tól a tár sa dal mi lag meg en ge dett és meg en ged he tet len ma ga tar -
tás for má kat. […] Más részt el kü lö ní ti a deviánsokat a többiektõl… En -
nek az el kü lö ní tett, meg ve tett és bün te tett ho mo sze xu á lis sze rep nek a
meg te rem té se tisz tán tart hat ja a tár sa da lom na gyob bik ré szét ugyan -
olyan mó don, aho gyan az egyes bû nö zõk kel va ló ha son ló bá nás mód se -
gí ti a tör vény tisz te lõ ma ga tar tás meg õr zé sét a tár sa da lom ban” (183–4).
McIntosh egyik leg fon to sabb meg ál la pí tá sa az volt, hogy a szo ci o -
ló gi ai vizs gá ló dás so rán a ho mo sze xu á lis sze rep megkülönböztetendõ a
ho mo sze xu á lis ma ga tar tás tól, hi szen ezek a ma ga tar tás for mák „egy ál ta -
lán nin cse nek a ho mo sze xu á lis sze re pet ját szó egyé nek ál tal ki sa já tít va”
(192). A sze re pet tár sa dal mi el vá rás-kész let ként meg fo gal ma zó szer zõ
sa ját tár sa dal má nak a ho mo sze xu á lis sze rep pel kap cso la tos leg el ter jed -
tebb fel té te le zé se ként az egyén ho mo sze xu á lis ér zé se i nek és vi sel ke -
dés for má i nak ki zá ró la gos sá gát je löl te meg, ami ki e gé szül he tett más –
pél dá ul a nõ i es meg nyil vá nu lá sok ra, a szexcentrikusságra vagy a fi a tal
fér fi ak és fi úk el csá bí tá sá nak vá gyá ra vo nat ko zó – vo ná sok kal is.
McIntosh a ho mo sze xu á lis sze re pet csak bi zo nyos tár sa dal mak ra
jel lem zõ kul tú ra-spe ci fi kus je len ség ként vizs gál ta és tör té ne ti, il let ve
kul tu rá lis ant ro po ló gi ai ku ta tá sok ra hi vat koz va azt hang sú lyoz ta, hogy
van nak olyan tár sa dal mak, ahol ugyan lé tez nek ho mo sze xu á lis ma ga tar -
tás for mák, de nin cse nek „ho mo sze xu á li sok”. A szer zõ sze rint a fõ ként
hí res sze mé lyi sé gek ho mo sze xu á lis ma ga tar tá sá ra vo nat ko zó tör té ne ti
51