Homoszexualitás és társadalom - MEK

6. A homoszexualitás szociális reprezentációja…
meg kér de zet tek nek több mint fe lét nem ins pi rál ta ar ra a mai ma gyar
tár sa dal mi kör nye zet, hogy homoszexualitását „jól” él je meg. Így a fel -
vál la lás leg több ször koc ká za tok kal já ró, „bá tor tett ként” fo gal ma zó dott
meg. A fel vál la lás meg íté lé sé ben egyéb ként nem mu tat ko zott kü lönb -
ség az „ere det” nem bi o ló gi ai meg ha tá ro zott sá gát val ló ki sebb ség és a
„de ter mi nis ta” több ség kö zött. Az elõb bi cso port ba tar to zó egyik vé le -
mény pél dá ul kö vet ke zõ volt:
nem va gyok de ter mi nis ta, te hát nem azt mon dom, hogy az em ber me leg -
nek szü le tik, én azt gon do lom, hogy […] ami kor ez a bi zo nyos pá lyá ra ál -
lí tás, hogy ne mi sze re pek el sa já tí tá sa, meg ta nu lá sa tör té nik, ak kor ott ta -
lán ott ro mol hat el va la mi […] az el rom lást azt ab ban az ér te lem ben, hogy
a tár sa dal mi el vá rá sok hoz ké pest va ló el rom lás .. szó val azt gon do lom,
hogy valahol ott, valahol ott történik valami, de nehezen tudom megfogni,
hogy hol meg mi kor, de ab ban õszin tén hi szek, […] hogy az a dol gok
rend je, hogy az em ber úgy nõ föl, meg úgy szü le tik, hogy min den ér dek li,
hogy nyi tott, hogy amorf, hogy de fi ni á lat lan, hogy ér ted, hogy egy ke rek,
hogy egy gömb, hogy így vis sza tér jek eh hez a hím nõs esz mény hez, szó val
ér ted, egy ilyen go lyó és ak kor egy szer csak va la hol így meg ha sad és én
azt gon do lom, hogy én is meg ha sad tam, de mint ha így raj tam ra gadt vol -
na a má sik fe lem bõl még egy da rab és ezt így vi szem ma gam mal, né ha
édes, né ha meg ke ser ves te her ként és sok szor úgy ér zem, hogy et tõl job -
ban gu ru lok […] szó val azt gon do lom, hogy nyil ván ha tal mas ener gia, el -
szánt ság, bá tor ság és sta bil hát tér kell ah hoz, hogy ma Ma gyar or szá gon az
em ber ezt így el dönt se, szó val, hogy azt mond ja, hogy én pe dig má tól úgy
élek, hogy nem ér de kel, hogy mit gon dol nak az em be rek kö rü löt tem.
(Ru dolf – 33)
A ho mo sze xu a li tás „ere de té nek” fir ta tá sa – vá ra ko zá sa im el le né re
– nem vív ta ki in ter jú ala nya im ellenérzését. 71 Sõt úgy tûnt a – sok szor
ge ne ti kai uta lá sok kal te lí tett –készséges vá la szok ból, hogy az ere det
meg ha tá ro zott sá ga szin te egy faj ta „ön vé del mi fegy ver ként” ér té ke lõ -
dött. Mind ös sze egy olyan vé le mény akadt, mely az ere det kér dés fel ve -
té sé nek alap ve tõ el hi bá zott sá gá ra utalt:
Nincs te ó ria. Te mit gon dolsz a na rancs ízé rõl? Hon nan „ered”? És a
man da rin? Mi ért „más” ízû? Na ugye. Amíg eze ket a kér dé se ket fe sze ge -
tik, nem lesz bé ke ezen a fron ton, mert a kü lön fé le ide o ló gi ák kü lön fé le -
kép pen sa já tít ják ki õket. A li be rá li sok és a ke resz tény jobb ol dal pusz tí tó
har cot vív nak en nél egyér tel mûbb kér dé sek rõl is – nincs ab szo lút igaz -
ság. Amíg a bu zi ság ügye nem ke rül be le a ‘mind egy’ ka te gó ri á ba, mint a
test súly vagy bi o ló gi ai nem, ad dig ez min dig is „issue” lesz. (TS – 32)
203