Télre születve _Dante és Pandora_

Télre születve
– Mint a Tini Nindzsa Teknőcök – nem tudta
megállni, hogy ne kérdezze meg.
– Mint a reneszánsz festők – vakkantotta Leo. Az
ikrek egy utálkozó pillantást váltottak. – Komolyan
utálom azokat a nyavalyás teknősöket.
Mintha ez nem lenne elég, négy, az emlegetett
teknősök jelmezét viselő ember ment el mellettük és
homlokráncolva néztek rájuk.
– Esküszöm, az istenek rajtunk röhögnek – mondta
Mike, mikor meglátta a jelmezeseket.
– Ismerem az érzést – mondta Pandora, mélyen
felsóhajtva. Jobb szavakkal le sem lehetett volna írni a
jelenlegi helyzetét.
Elképzelése sem volt miféle… teremtménnyel hozták
őt össze a Párkák.
Pedig nem is Dante viselkedett furcsán. Ő volt az, aki
hormon túltöltöttségben szenvedett. Őszintén nem
hibáztatta volna Dantét, ha az elkezdi fojtogatni őt.
Azt kívánta, bár önmaga lehetne pár órára, akkor talán
el tudná rendezni a dolgokat önmagában.
– Nos, úgy látom mind megtaláltátok őt.
Pandora elnézett Leo mellett és meglátta a párducot,
akivel először találkozott. Ironikus, de csak az ő nevét
nem ismerte.
– Fogd be, Romeo – mondta Leo mérgesen. – Ne hidd,
hogy nem tudjuk, hogy te szórtad szét az illatát a
szállodában, amivel szinte az őrületbe kergettél minket.
És majdnem meg is ölettél, mikor tévedésből Simit
kaptam el és ő előhúzott egy üveg barbecue szószt, hogy
rám locsolja. Ha Ash nem tűnik fel, az az átkozott démon
biztos, hogy kinyír engem.
54