Télre születve _Dante és Pandora_

Sherrilyn Kenyon
ostobaság volt, ha Simit kérded. Nem mintha bárki is
megkérdezne engem bármiről, pedig jobban tennék, ha
megkérdeznének. Néhány ember elég okos. De sokan,
mint te is, túl idióták ahhoz, hogy megkérdezzék, én
hogy látom. Nem igaz
– Ez nem ugyanaz Simi – mondta Dante, csodálkozva
azon, hogy egyáltalán megpróbál elmagyarázni valamit
egy démonnak, aki a legkevésbé sem érti meg az emberi
érzelmeket, vagy az állati összetartozást. – Ő nem akarja,
hogy uralkodjak felette.
– Nos, ezt Simi nem egészen érti. A birtoklás nem
rossz. Én is birtoklom az én akrimat és az egész nagyon
vicces.
Dante felemelte a szemöldökét, meglepődve azon,
hogy Ash nem javította ki a démonját.
Mindegy. Ők ketten mindig is afelett voltak, amit
képes volt felfogni.
– Higgy nekem, Faith – mondta egy nő aki a
barátaival sétált el mellettük. – Van egy portál a
mosdóban, amivel lehetséges az univerzumok közötti
átugrás. Épp Amandának segítettem átvenni a jelmezét,
mikor megjelent egy nő, egy véres fejszét lóbálva, majd
abban a pillanatban el is tűnt.
Dante felnevetett ennek hallatára, pedig éles fájdalom
hasított a szívébe az emlék hatására.
Csak az ő párducnője lehetett ilyen hatással rájuk.
– Jobb, ha megyek és kifizetem azt a fejszét, mielőtt
valaki rám küldi a rendőrséget – mondta Ash-nek, Casnek
és Siminek.
De ahogy az árusok standjai felé tartott nem tudott
megszabadulni a szükség gondolatától, hogy megkeresse
és visszahozza Pandorát.
87