14.11.2012 Views

3.3.1. cauchy-féle feszültségtenzor - Műszaki Mechanikai Tanszék ...

3.3.1. cauchy-féle feszültségtenzor - Műszaki Mechanikai Tanszék ...

3.3.1. cauchy-féle feszültségtenzor - Műszaki Mechanikai Tanszék ...

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

2<br />

Az analitikus számításokat tartalmazó fejezetben két tesztpéldán (egyszerű nyírás, zárt terhelési<br />

ciklusú példa) a nulladrendű hipoelasztikus anyagmodell felhasználásával végzett analitikus<br />

számítások kerülnek ismertetésre, különböző objektív feszültség-sebességek alkalmazása esetén.<br />

A zárt terhelési ciklusú példa segítségével képet kaphatunk a maradó feszültségekről a zárt terhelési<br />

út végén. Mint majd látható lesz, a logaritmikus feszültég-sebesség kivételével minden esetben<br />

marad feszültség a záródó deformáció végén annak ellenére, hogy az alakváltozás tisztán rugalmas.<br />

Összehasonlításra kerülnek a különböző feszültség-sebességek esetén számított feszültségkomponensek.<br />

A numerikus számításokat tartalmazó fejezetben elsőként az együttforgó deriváltakra Simo és<br />

Hughes által javasolt [51] numerikus integrálási algoritmus ismertetése történik. Ezt követően az<br />

egyszerű nyírás példáján az algoritmus tesztelése következik szimbolikus matematikai szoftver<br />

segítségével (MAPLESOFT MAPLE 9.01). Bemutatásra kerül az ABAQUS által alkalmazott<br />

konstitutív modell véges alakváltozások esetén. Ezt követően az UMAT szubrutin által kínált<br />

lehetőségek ismertetése következik, majd a dolgozat fő tartalmi részét képező ABAQUS UMAT<br />

szubrutinok FORTRAN kódjainak ismertetése. Ezek után az analitikus számításoknál felhasznált<br />

két tesztpéldára érvényes ABAQUS modell input file-jainak ismertetésére kerül sor. Legvégül az<br />

ABAQUS UMAT szubrutinok segítségével számított numerikus értékek összehasonlítása<br />

következik az analitikus megoldásokkal.<br />

A dolgozat során a matematikai műveletek elvégzéséhez, ellenőrzéséhez MAPLESOFT MAPLE 9.01<br />

szimbolikus matematikai szoftver használata történt.<br />

1.3. ALKALMAZOTT JELÖLÉSEK<br />

A dolgozat folyamán az invariáns és indexes jelölésmód használata (az összegzési konvenció<br />

érvényessége mellett) is történik. Skaláris mennyiségek jelölésére dőlt karaktertípust, a vektorok és<br />

másodrendű tenzorok jelölésére pedig vastag (bold-face) karaktertípust használok. A negyedrendű<br />

tenzorokat „CommercialScript BT” betűtípus jelöli (pl: A, B, C ).<br />

Tenzorok vektoriális, tenzoriális (diadikus) és belső szorzatait rendre × , ⊗ , : jelöli. Skaláris<br />

szorzatnál a ⋅ jelölés elhagyásra kerül.<br />

Amennyiben a és b vektorok, és C , D másodrendű tenzorok, valamint H negyedrendű tenzor,<br />

akkor a következő szorzások értelmezettek:<br />

ab ⋅ = ab i i,<br />

⊗ = ab,<br />

( a b)<br />

ij<br />

( CD)<br />

=<br />

ij<br />

( C D)<br />

( C)<br />

ij<br />

( C )<br />

ij ij<br />

ijkl<br />

ij<br />

i j<br />

C: D=<br />

CD,<br />

C D<br />

ik kj<br />

⊗ = CD<br />

,<br />

ij kl<br />

H : = H C ,<br />

ijkl kl<br />

: H = C H<br />

.<br />

kl klij<br />

,

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!