3.3.1. cauchy-féle feszültségtenzor - Műszaki Mechanikai Tanszék ...
3.3.1. cauchy-féle feszültségtenzor - Műszaki Mechanikai Tanszék ...
3.3.1. cauchy-féle feszültségtenzor - Műszaki Mechanikai Tanszék ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
2<br />
Az analitikus számításokat tartalmazó fejezetben két tesztpéldán (egyszerű nyírás, zárt terhelési<br />
ciklusú példa) a nulladrendű hipoelasztikus anyagmodell felhasználásával végzett analitikus<br />
számítások kerülnek ismertetésre, különböző objektív feszültség-sebességek alkalmazása esetén.<br />
A zárt terhelési ciklusú példa segítségével képet kaphatunk a maradó feszültségekről a zárt terhelési<br />
út végén. Mint majd látható lesz, a logaritmikus feszültég-sebesség kivételével minden esetben<br />
marad feszültség a záródó deformáció végén annak ellenére, hogy az alakváltozás tisztán rugalmas.<br />
Összehasonlításra kerülnek a különböző feszültség-sebességek esetén számított feszültségkomponensek.<br />
A numerikus számításokat tartalmazó fejezetben elsőként az együttforgó deriváltakra Simo és<br />
Hughes által javasolt [51] numerikus integrálási algoritmus ismertetése történik. Ezt követően az<br />
egyszerű nyírás példáján az algoritmus tesztelése következik szimbolikus matematikai szoftver<br />
segítségével (MAPLESOFT MAPLE 9.01). Bemutatásra kerül az ABAQUS által alkalmazott<br />
konstitutív modell véges alakváltozások esetén. Ezt követően az UMAT szubrutin által kínált<br />
lehetőségek ismertetése következik, majd a dolgozat fő tartalmi részét képező ABAQUS UMAT<br />
szubrutinok FORTRAN kódjainak ismertetése. Ezek után az analitikus számításoknál felhasznált<br />
két tesztpéldára érvényes ABAQUS modell input file-jainak ismertetésére kerül sor. Legvégül az<br />
ABAQUS UMAT szubrutinok segítségével számított numerikus értékek összehasonlítása<br />
következik az analitikus megoldásokkal.<br />
A dolgozat során a matematikai műveletek elvégzéséhez, ellenőrzéséhez MAPLESOFT MAPLE 9.01<br />
szimbolikus matematikai szoftver használata történt.<br />
1.3. ALKALMAZOTT JELÖLÉSEK<br />
A dolgozat folyamán az invariáns és indexes jelölésmód használata (az összegzési konvenció<br />
érvényessége mellett) is történik. Skaláris mennyiségek jelölésére dőlt karaktertípust, a vektorok és<br />
másodrendű tenzorok jelölésére pedig vastag (bold-face) karaktertípust használok. A negyedrendű<br />
tenzorokat „CommercialScript BT” betűtípus jelöli (pl: A, B, C ).<br />
Tenzorok vektoriális, tenzoriális (diadikus) és belső szorzatait rendre × , ⊗ , : jelöli. Skaláris<br />
szorzatnál a ⋅ jelölés elhagyásra kerül.<br />
Amennyiben a és b vektorok, és C , D másodrendű tenzorok, valamint H negyedrendű tenzor,<br />
akkor a következő szorzások értelmezettek:<br />
ab ⋅ = ab i i,<br />
⊗ = ab,<br />
( a b)<br />
ij<br />
( CD)<br />
=<br />
ij<br />
( C D)<br />
( C)<br />
ij<br />
( C )<br />
ij ij<br />
ijkl<br />
ij<br />
i j<br />
C: D=<br />
CD,<br />
C D<br />
ik kj<br />
⊗ = CD<br />
,<br />
ij kl<br />
H : = H C ,<br />
ijkl kl<br />
: H = C H<br />
.<br />
kl klij<br />
,