Tartalom - Bolgarok.hu

ГРАВИТАЦИЯ
– a 3. életévtől a pubertáskorig;
– a pubertás kortól a házasságig.
Már a születéssel elkezdődik a gyermek integrálása a
felnőttek világába. Az első 40 nap alatt, amikor az anya
gyermekágyas, szerepe még passzív. A házimunkában és
a gyermek ellátása körüli teendőkben tevékenységét
számos tabu korlátozza. Nem érhet a tűzhöz, nem hozhat
vizet a kútból, nem moshatja az újszülött pelenkáit, nem
mehet be a magtárba, veteményesbe, stb. A mágikus védő
jellegen túl ezekben a tilalmakban tetten érhető a
gyermekágyas anya kímélése mielőbbi fizikai felépülése
céljával.
A negyvenedik napig az anya egy másik fontos, a gye -
rmekkel kapcsolatos befogadási aktusban sem kap sze re -
pet: a névadásban és megkeresztelésében, amelynek kere -
tében a gyermeket befogadják a családi és a keresztény
vallási közösségbe. Amíg a keresztszülő a gyer mekkel
együtt vesz részt a keresztelőn a temp lomban, az
édesanya otthon marad. Ha a gyermek kislány, akkor fon,
sző, varr, hogy majdan gyermeke is jártas legyen ezekben
a munkákban, ha viszont fiú, akkor baltával vág, lyukat
fúr, megfogja az ekét, pénzt számol, lúdtollal ír, hogy fia
jól kitanulja ezeket a szakmákat, és ügyes kőműves,
szántóvető, kereskedő, tanult és gazdag ember legyen.
Ezek az igéző cselekedetek tehát már tartalmazzák a
gyermekek nem szerinti elkülönítését aszerint, hogy mely
kötelességeket kell majd elsajátítania fejlődése következő
szakaszaiban.
Az egyik első ismeret, amit az édesanya átad gyerme -
kének, az étkezési és tisztasági szokások kialakítása. Bár
közhelyszerű megállapítás, hogy a tárgyalt korban a
magas gyermekhalandóság a rossz higiénikus körü -
lmények következménye volt, hiteles adatok szólnak a
pontosan meghatározott magatartásmintákról és a sajátos,
racionális elemekkel bíró népi praktikákról, amelyekkel a
baba higiéniáját és egészségét biztosították. A gyermeket
hetente egy meghatározott napon fürdették, a fürdővízbe
angolkór ellen dióleveleket tettek, a bőr kipirosodása
ellen disznózsírt használtak, amelybe almahéjat főztek. A
tisztaságra szoktatás eszköze a pelenkacsere. Minden
anyának (nyugat-bulgáriai adat) kellett hogy legyen
legalább 10 alsó pelenkája, 3-4 alátétje és 2-3 vékony
gyapjúból készült felső pelenkája, amelyek kidolgozása
elárulta, ki milyen jó háziasszony. A pelenkákat gyermek -
teknőben mosták, külön a felnőttek ruháitól, majd napon
szárították.
A táplálkozási szokások kialakításában is az anya
irányítja az átmenetet az egyik táplálékfajtáról a másikra.
A születés után a szoptatás a fő kötelessége. Az első fogak
megjelenésével az étrend megváltozik, bevezetik a lisztes
kásákat, a kenyérhéjat, majd kenyér falatokat mártanak a
levecses felnőtt eledelekbe, vagyis a tejes tápláléktól
átszoktatják a gyermeket a felnőtt ételekre.
Egy bolgár közmondás így szól: „Kilenc hónap a pocak -
ban, három év a háton.” Ez is jelzi az anya és a gyermek
közöt ti szoros kapcsolatot, amely kb. a gyermek
hároméves koráig tart. Az anya mindenhová magával
viszi a gyermekét – a szántóföldre, a veteményes kertbe,
magánál tartja a házi munka végzésekor a házban és az
udvaron. Az anya nyugodt és egészséges körülményeket
biztosít gyermekének – hogy nyugodt legyen az álma,
GRAVITÁCIÓ
– от първата до към третата година на детето.
– от третата година до пубертета
– от пубертета до женитбата.
Още от самото раждане започва приобщаването на ново роде -
ното към света на възрастните. През първите 40 дни, през
кои то майката е още родилка, ролята й е пасивна. Дейността
й в домашната работа и грижите около детето са силно табуи -
рани. Тя не бива да се докосва до огъня, да ходи за вода на
кладе неца, да пере пелените на детето си, не меси хляб, не
влиза в хамбар, в градина и т.н. В основата на всички тези
забра ни покрай магически-предпазния им характер е
отразена и грижата за бързото физическо възстановяване на
родилката.
Майката до 40-тия ден няма активно участие и в един от
важните актове при приемане на детето в семейно-родовата
среда и приобщаването му към християнската религия –
даването на име и кръщението, което се извършва в първите
седмици след раждането. Нейната задача е отново магическиактив
на. Докато кръстникът с детето са в църквата на
кръщене, майката остава в къщи. Ако детето е момиче – тя
преде, тъче, шие, за да бъде то работно и уредно в тези
занимания, ако е момче детето – тя сече със секира, върти със
сврадал, пипа ралото, брои пари, пише с кокоше перо, за да
усвои то тези занаяти, да стане то дюлгерин, орач, търговец,
учен и богат човек. При тези действия се загатва за бъдещите
полово диференцирани задължения на детето, които то
трябва да научи в един следващ период от развитието си.
Едно от първите неща, които майката предава на детето е
създаването на хранително-хигиенни навици. Макар и да сме
свикнали със становището за високата смъртност на децата
през този първи период след раждането, дължаща се на
нехигиеничните условия на отглеждане, не можем да не
привлечем и налични достоверни данни, които говорят за едно
регламентирано отношение и своеобразни народни практики
с рационални моменти за пъддържане на здравето и
хигиената на бебето. Детето се къпе всяка седмица в опре де -
лен ден, за предпазване от рахит във водата се поставя орехо -
ва шума, против подсичане се намазва цялото тяло със свинс -
ка мас, в която се варят ябълкови кори. Привикването към
чистота е ставало посредством смяна на пелените. Всяка май -
ка от Западна България е трябвало да има около 10 долни
пеле ни, 3-4 подложки и 2-3 горни пелени от тънък вълнен
плат, по чиято изработка се познавало колко тя е добра
къщовница. Пелените се перяли в детско корито, отделно от
дрехите на възрастните и се сушели на слънце.
И при създаването на хранителни навици майката е тази,
която осъществява преходите от една храна към друга. След
раждането кърменето е главно нейно задължение. С пониква -
нето на първите зъби, храната се променя, в нея навлизат
брашнените каши, даване на корички от хляб, натопяване на
залци в по-воднистите храни на възрастните, т.е. постепенно
се преминава от млечна храна към храната на възрастните.
Една народна поговорка казва „Девет месеца у мешину, три
години на гърбину.“ В нея се изтъква близката връзка между
майка и дете, която продължава до към 3 години. Детето е
навсякъде с майка си – при селскостопанската работа на
нивата, на лозето, в градината, при домашната работа на двора
вкъщи.
Майката се грижи и за осъществяването на нормална и
здравословна социално-психическа среда на детето. Спокоен
XEMYC
43 HAEMUS