You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
ГРАВИТАЦИЯ<br />
gatja a fiatalok kikerülését a falusi közösségbe, figyeli<br />
kapcso latrendszerüket, irányítja a párválasztást. A puber -<br />
táskorban a tanítás egészen más szinten folytatódik, a<br />
társa dalmi közegben, a fonókban, bálokon zajlik, ahol a<br />
leány befejezheti kelengyéjét, és találkozhat jöven -<br />
dőbelijével.<br />
Ebben az időszakban az édesanyát kiemelt tisztelet övezi<br />
a falusi társadalomban. Azok az asszonyok, akik rokon -<br />
ságba akarnak kerülni vele, tiszteletüket fejezik ki, és<br />
közlik szándékukat. A templomban utat engednek neki,<br />
megszólítják az utcán, dicsérik gyermekeit és családját, a<br />
jövendőbeli menyek és vők pedig eljárnak segíteni a<br />
szántóföldre, hogy jóindulatát elnyerjék.<br />
A házasságkötéssel a leányok kikerülnek az anya köze gé -<br />
ből, és átkerülnek a férj családjába, az anyós fennhatósága<br />
alá. Az első gyermek születésével ők maguk is édesanyák<br />
lesznek, és folytatják a kulturális értékek átadását.<br />
Hasonló folyamat zajlik a fiatal férfiaknál is. Így valósul<br />
meg a hagyományátadás nemzedékről nemze dékre.<br />
A bemutatott kutatási séma a patriarchális falusi<br />
társadalom hagyományozódásának egy modelljét mutatja<br />
be, bolgár anyag alapján. A hagyományátadás lényegét<br />
tekintve mégsem az egyértelmű és azonos típusú jelen -<br />
ségek átadása-átvétele, ugyanis minden generáció,<br />
bármennyire zárt is a falusi társadalom, más történelmi,<br />
társadalmi, gazdasági és kulturális körülmények között él,<br />
amelyek újdonságokat és változásokat hoznak számos<br />
régi kulturális jelenségben. A hagyományos falusi<br />
társadalom sem hermetikusan zárt, hanem nyitott az új<br />
jelenségek és értékek felé. Olyan kulturális folyamatról<br />
van szó, amely dinamikus, néhány időszakban<br />
intenzívebb, máskor lassabb. Nem állítjuk azt, hogy csak<br />
az édesanyának van döntő szerepe a nevelésben és az<br />
ismeretek átadásában. A falusi társadalomban, ahol az<br />
emberek nem izoláltan éltek, ahol az egyénnek nincs<br />
súlya, csak a falusi kollektívának, ahol egy családban 3-4<br />
generáció élt együtt, az átadás mechanizmusa a<br />
következőképpen osztályozható: ki, kinek, mikor és mit<br />
ad át. Ebben a rendszerben az édesanya szerepe az, hogy<br />
közvetítsen a felnőttek és a gyermekek világa között.<br />
Felhasznált irodalom<br />
Арнаудов, М. 1969. Обичаи при раждане. Към<br />
характеристиката на семейните обреди и празници.<br />
Очерци по български фолклор. т.2. София.<br />
Вакарелски, Хр. 1974. Етнография на България.<br />
София.<br />
Маджаров, П. 1981. Детски фолклор от Източна<br />
Странджа. В: Български фолклор т.2. София.<br />
Романска, Цв. 1976. Към проучването на българския<br />
детски фолклор. Приспивни песни. В: Въпроси на<br />
българското народно творчество. София.<br />
Сборник Добруджа, 1974. София.<br />
Сборник Пирински край, 1980. София.<br />
GRAVITÁCIÓ<br />
През този период майката е на особена почит в селското<br />
общество. Тогава жените, които искат да се сродят с нея започ -<br />
ват да й засвидетелстват уважение и да изказват намеренията<br />
си. Правят й път в черквата, заприказват я на улицата, хвалят<br />
децата и семейството й, бъдещите снахи и зетьове ходят да й<br />
помагат на нива, на лозе, за да спечелят благоволението й.<br />
С встъпването си в брак момичетата излизат от обсега на<br />
майката и влизат в обсега на мъжовия си род, на свекървата.<br />
С раждането на първото дете, те сами стават майки и<br />
продължават предаването на културните ценности. Подобен<br />
процес става и при младите мъже. По този начин се<br />
осъществява една непрекъснатост при традиционния обмен<br />
от поколение на поколение.<br />
Показаната схема в изследването е по-скоро един модел на<br />
предаването на традицията в патриархалното селско<br />
общество по български материал. В същност традирането не<br />
е прост механичен процес на приемане-предаване на<br />
еднозначни и еднотипни явления. Защото всяко поколение,<br />
колкото и затворено да е било селското общество, живее при<br />
различни исторически, социално-икономически и културни<br />
условия, които внасят новости и видоизменят редица стари<br />
културни явления. Селското традиционно общество не е<br />
херметически затворено, а отворено към нови влияния и<br />
ценности. Става въпрос за културен процес, който е<br />
динамичен, като в някои периоди е по-интензивен, а в други<br />
по-забавен.<br />
Далеч сме от мисълта да смятаме, че само майката има<br />
решаваща роля при възпитанието и предаването на знания. В<br />
едно селско общество, където хората не живеят изолирано,<br />
където не индивидът има значение, а общоселският колектив,<br />
където в едно семейство са живеели заедно 3-4 поколения,<br />
механизмът на предаването може накратко да бъде<br />
формулиран по следния начин: кой, на кого, кога и какво<br />
предава. В случая ролята на майката в този механизъм е да<br />
бъде посредник между света на възрастните и света на децата.<br />
Използвана литература<br />
Хр. Вакарелски, Етнография на България, С., 1974<br />
М. Арнаудов, Обичаи при раждане. Към характеристиката на<br />
семейните обреди и празници. Очерци по български фолклор,<br />
т.2, С., 1969<br />
Сб. Добруджа, С., 1974<br />
Сб. Пирински край, С., 1980<br />
Цв. Романска, Към проучването на българския детски<br />
фолклор. Приспивни песни. В: Въпроси на българското<br />
народно творчество, С.,1976<br />
П. Маджаров, Детски фолклор от Източна Странджа. В:<br />
Български фолклор, т.2, С., 1981<br />
Menyhárt Krisztina fordítása<br />
XEMYC<br />
47 HAEMUS
Change language