A magyar országos tűzoltó-szövetség története.

110Elnöki szemleutak.Az 1883-ik esztendő még két eseményszámba menő különlegességrőlnevezetes. Egyik az volt, hogy a választmány aszövetség első elnökét: g r ó f S zéchenyi Ödön basát, kiekkor már hadosztálytábornokká lépett elő, körében üdvözölhette.A budapesti önkéntes testület ugyanis 1883 szeptember22-én 5000-ik éjjeli őrségét tartotta s az ezen alkalomból rendezettünnepségre, melynek egyik pontját Follmann Alajos,mint az egylet volt második (ekkor már tiszteletbeli) főparancsnokamegfestett képmásának leleplezése képezte, meghívta alapítójátgróf Széchenyi Ödönt is. És ő excellenciája, aki a szultántólszabadságot kért és kapott, megjelent újra szerettei, avolt bajtársak között, hogy örvendezzen az örvendőkkel, fénytárasszon a fővárosban egybesereglett tűzoltókra s a megjelenésévelkeltett lelkesedésszülte emelkedett hangulatot arra használjafel, hogy megerősítse az új generációt a jó ügy mellettvaló kitartásban.„Húsz évvel azután – mondotta Széchenyi Ödön –hogy én a munkát megkezdettem, de amelynek folytatását ezidő felében már Ti végeztétek, olyan állapotokat találok itthon,ami arra vall, hogy az önként vállalt feladatot lelkesedve teljesítitek.Tűzhöz-tüzet! így nem is kell kívánnom, csak abbelihő óhajomnak adok kifejezést, hogy lobogjon e tűz közöttetekörök lánggal, addig míg ,,magyar él s áll Buda még!”A központi választmány élén, Cziráky Béla, nem mulasztottael, a szövetség első elnökével szemben leróni a háláselismerés adóját, viszont Széchenyi Ödön, az elnöki székbenutódjának, Cziráky Bélának munkakedvét, és buzgalmát sietettfokozni azzal, hogy kijelentette, miszerint:,,Αz az intézmény, mely lelkemből sarjadzott, rendkívüliörömömre, olyan férfiak vezetése alatt fejlődik tovább, akik nempusztán a polgártársak javát képesek jól szolgálni, hanem– amire szinte nagyobb szükség van ma még – nemeseszménk mind nagyobb térfoglalásán s ezzel az intézmény