A magyar országos tűzoltó-szövetség története.

80A menet eleje már a Vásártéren volt, mikor a vége, mégcsak éppen hogy elindult az Eszterházy-térről, ahol rendezkedett,a Széplak-utcán át a Mihály-kapu felé. Lovas herold nyitottameg a menetet, históriai hűséggel készült magyar öltözékben.A lovat kantárjánál fogva hasonló jelmezű két lovászvezette. Erre lovas kürtösök következtek, hangos kürtszóval.Majd a polgári díszbandérium vezére jött lóháton, utána egyzászlótartó a magyar korona országainak nagy címeres lobogójával,környezve a lovasbandériumtól, melynek kalpagos tagjaifekete díszmagyart viseltek, mellükön a város szalagjával. AzutánPozsony szab. kir. város zászlóját vitte egy másik zászlótartó,ezt is díszbanderisták kisérték. Végre pedig – élén apozsonyi egylet zenekarával és a központi választmánnyal -maguk a képviselt tűzoltó-egyletek küldöttségei haladtak betűrendben,helyneveiket feltüntető táblák után.A nagyszerű menet, melyet a kéményseprő-ipartársulatfeketeruhás csapata s a hernalsi tűzoltók zenekarának ütemeirelépkedő pozsonyi önkéntes tűzoltók zártak be, miután elvonulta virágot szóró koszorúsleányok emelvénye és a fősátor előtt,oszlopokban állott fel a díszsátorral szemben. A zászlótartókjobbra és balra a szószék mellett állottak meg; ugyanitt foglaltakhelyet a dalegyletek is. A menet lovas része pedig az'Eskü-téren helyezkedett el. Az emelvényen a notabilitások sorábanott voltak gróf Eszterházy István főispán és Bacsák Pálalispán a vármegye, Gottl polgármester pedig a város tisztviselő-karával,míg a helyőrség tisztikarának az élén báró Rambergaltábornagy, Haizinger vezérőrnagy s Vojnovics és Dierkesezredesek is megjelentek.Ünnepi szónokok S z a l a y Ödön a pozsonyiak elnöke,Ν e i s z i d 1 e r Károly, a város országgyűlési képviselője ésE d 1 Tivadar, kir. tanácsos valának. Utóbbi, tekintettel a 37 külföldiegylet képviselőire, német nyelven beszélt. Az országosszövetség nevében báró Β á n h i d y Béla elnök válaszolt sköszönetet mondván a „példátlanul fényes” fogadtatásért, biztosítáPozsony városát, hogy „az a sok kedves emlék, amellyelmajd a tűzoltók a város falai közül távoznak, megannyi maradandómagasztalója lesz Pozsonynak és a pozsonyi bajtársakkedvességének”.