48„Bármi csekély jelentőséggel bírjon néhány év vagy évtizedegy nemzet életében, mely állammá való alakulása ótakevés hija egy, változatteljes éleményekben dúsgazdag évezredetmegélt: annyi mégis minden kétségen felül áll, hogy ahárom utolsó évtized sokat elvett s még többet adott, mi politikai,nemzeti és gazdasági fejlődésünk irányára és haladásáranézve félreismerhetetlen jelentőséggel bír.A rohamos, majdnem közvetlen átmenet a rendi alkotmányrendszerrőla parlamentihez; az abszolutizmus nyomása,egy kellemetlen ideiglenes állapot és alkotmányunk helyreállítása,állami fejlődésünk megannyi fokozatait jelzik.Azon eszményi lendületet, mellyel alkotmányunknak olyforróan vágyott újjászületését ünnepeltük, a nép és állami életjózan szemlélgetése váltotta fel és senki sem zárkózik eltöbbé azon meggyőződés elől, hogy biztosított, alkotmányszerűállapotok magukban véve és egyedül nem elegendők am o d e r n állam feladatainak megoldására.Tisztába jöttünk magunkkal az iránt, hogy az alkotmányaz állami jólétnek csak e g y i k főfeltétele, egyik legkitűnőbbbiztosíték az állami célok megvalósíthatására.Felhagytunk azon veszélyes nézettel, hogy az ország politikaifüggetlenségét m i n d e n n e k és gazdasági függőségéts e m m i n e k tekintsük.Nem ismerjük többé félre egy észszerű és feladatainakmegfelelni tudó közigazgatás nagy jelentőségét s lehetetlen,hogy észre ne vegyük, miszerint megfelelő közigazgatásiintézmények létrehozatala és g a z d a s á g i helyzetünk javítása,reformtevékenységünk legsürgősebb feladatait képezik.Úgy látszik, mintha a túlzóan sokat kormányozás egyikvégletéből, melynek a Bach-kormány papíroson való gazdálkodásaoly nagy kedvteléssel hódolt, a túlzóan kevés kormányzatmásik végletébe estünk volna.Igen sokat kormányozni baj, de igen keveset kormányozniis – habár kétségkívül a kisebbA képességet illetőleg, mellyel a <strong>magyar</strong> nemzet tisztánpolitikai kérdéseket megoldott, a szívósságot és kitartást, illetőleg,mellyel veszélyeztetett alkotmányát védelmezte, Európaszertecsak egy nézet uralkodik.Közigazgatási tehetségünkre nézve ellenben a nézetek márnagyon is szétválnak s ha államéletünk ellenséges elemeinekkell is tekintenünk azokat, kik azon nézetet fejezik ki, hogynem vagyunk egyáltalán képesek megfelelő közigazgatást semszervezni, sem kellően vezetni; még is az igazság érdekében,habár nehezen esnék is, be kell vallanunk, hogy közigazgatásunk,mely kétségkívül az állami tevékenység egyik nagyfontos-
49ságú oldatát képezi, egészen eltekintve ezen tünemény indokaitól,a tökéletesség ama fokát még nem érte el, melyet követelnitőle jogosítva volnánk s a ki nem elégítő közigazgatás azonügyekre nézve, melyekben a legtöbb néposztály esztendőrőlesztendőre érdekelve van, kétségkívül az állami élet legsúlyosabbbajaihoz számítandó, mert legfontosabb, az emberek legnagyobbszámát érintő, illetőleg naponta visszatérő szükséglet.Hogy közigazgatásunk még nem áll a kor színvonalán, aztbeavatottak épp oly világosan látják, mint ahogy bevallják aztis, hogy csak a legnagyobb fáradsággal és takarékossággalsikerülhet a deficitet állami háztartásunkból kiküszöbölniMár tudjuk saját tapasztalásból, hogy „az ország kimeríthetlensegédforrásai” sokkal lassabban tárulnak fel, mint kívánnók.Tudjuk, hogy a mezőgazdasági államról az iparállamravaló átmenetel, tőkében szűkölködő, többnyire gyenge népességűországban, mely kevésbé fejlődött közlekedési rendszerrelbir, nem egyszerre teljesül s napról-napra jobban meggyőződünkközigazgatási rendszerünk átalakításának szükségességérő],mely épp oly sürgős, mint fájdalom nagy nehézségekkeljáró.Ezen átalakulásnak annál nagyobb nehézségekkel kellküzdenie, mert alkotmányos tárgyalások körülményességén kellkeresztülmennie s alkotmányunk szellemében kell annak megtörténnie.Nemzeti és állami életünk összes fejlődési <strong>története</strong> leghatározottabbanodautal, hogy közigazgatásunk reformjánál netörekedjünk egy, az a u t onómia minden tevékenységételnyelő k ö z p o n t o s í t á s rémképe, a mechanikusállami felfogás ezen eszményképe után, hogy ne keressüküdvünket bürokratikus hivatalnoki kar egyedüli uralmában,hanem autonómiánk korszerű átalakításában, melynek valódilényege csak abban állhat, hogy az állam működésének azonrészét, mely helyi korlátozásra és kezelésre alkalmas, polgáraiöntevékenységére bízza, de nem egyéni, különvett állásukban,hanem jól szervezett <strong>szövetség</strong>ekben.Az organikus állam e részben jogosultan azon gondolatbólindul ki, hogy az autonómia szervei által minden helyi természetűügy szakértőbben és nagyobb odaadással intéztetik el.Nemcsak alkotmányos jogunk tehát, hanem t ű zoltóiállásunkhoz képest tulajdonképpeni k ö t e l e s s é g ü n kis, hogy közigazgatásunk és törvényhozásunk egyik mostohagyermeke, t. i. a <strong>tűzoltó</strong>i és tűzrendészeti ügy érdekében szavunkatfelemeljük. M i n d e n t el kell követnünk, hogyazon meggyőződés váljék általánossá, miszerint törvényhozásunkezen az ország anyagi jólétére oly nagyfontosságú kérdésben,
- Page 1 and 2:
5372/1877 Β. Μ„A magyar Ország
- Page 3 and 4: AZELSŐ KÉT ÉVTIZED(1870-1890.)T
- Page 5 and 6: A SZERZŐ ELŐSZAVA.Az 1870. évi d
- Page 7 and 8: VIISajnos csak két évtizednek a t
- Page 9 and 10: BEVEZETÉS.A világ második legré
- Page 11 and 12: 3Debrecen diáktűzoltóin kívül
- Page 13 and 14: 5És azután kiküldték a szervez
- Page 15 and 16: 7figyelmet, mivelhogy k u l t u r
- Page 17 and 18: 11I. FEJEZET.A szövetség megalaku
- Page 19 and 20: 13csak akadályoztatott, mert ugyan
- Page 21 and 22: 15oltóságok körében van ért el
- Page 23 and 24: 17(A Magyar Országos Tűzoltószö
- Page 25 and 26: 19Az első nagygyűlés.Mindenekel
- Page 27 and 28: 21Őfelsége a számára készítet
- Page 29 and 30: 23Az egyikben a síp jelzések egys
- Page 31 and 32: 25Csak Sopron nem lankad.A főváro
- Page 33 and 34: 27A második nagygyűlés.1874 szep
- Page 35 and 36: 29A p o r t ó m e n t e s s é g i
- Page 37 and 38: 31fecskendőknek az egységestől e
- Page 39 and 40: 33méltóságának. Azután előadt
- Page 41 and 42: 35gyáros mellett. Rösch Frigyes
- Page 43 and 44: 37Rösch Frigyes mintha kissé elk
- Page 45 and 46: 39Az 1874-1876-ig terjedő elnökn
- Page 47 and 48: 41Follmann azonban ez alapon nem vo
- Page 49 and 50: 43Azt a két újítást, amely szer
- Page 51 and 52: 45nek sem; mindazonáltal ezt is á
- Page 53: 4711. A tűzoltószerek beszerzés
- Page 57 and 58: 51Sokfélék a nehézségek, melyek
- Page 59 and 60: 53II. FEJEZET.Báró Bánhidy Béla
- Page 61 and 62: 55A b i z t o s í t ó ü g y n ö
- Page 63 and 64: 57Azután elhatározták, hogy a p
- Page 65 and 66: 59segélyezésre vonatkozó részé
- Page 67 and 68: 61A nyomtatott gyakorlati szabályz
- Page 69 and 70: 63A pécskai polgári tűzoltóegyl
- Page 71 and 72: 65Aranyérmet nyert: Walser Ferenc
- Page 73 and 74: 67A r ö p t ű z ellen való véde
- Page 75 and 76: 69Emelkedő hullám.Az Iglón mand
- Page 77 and 78: 71eszközölhető és a választmá
- Page 79 and 80: 73akkor - (1879 októberében) - tu
- Page 81 and 82: 75keresztülvitelére alkalmatlanok
- Page 83 and 84: 77A szolgálati érmek alakjára n
- Page 85 and 86: 79A pozsonyi (V.) nagygyűlés.Bán
- Page 87 and 88: 81Erre az egyesült dalárok a Himn
- Page 89 and 90: 83zatot a valóságban is szemlélh
- Page 91 and 92: 85Doboljákovics Mile, karlócai t
- Page 93 and 94: 87létszámuk arányával a csatlak
- Page 95 and 96: 89latkozott, nemcsak a pontos megje
- Page 97 and 98: 91kiállított fecskendőnek sárga
- Page 99 and 100: 93közgyűlés mellőzte. Egyiket a
- Page 101 and 102: 95dor Miklós (Komárom), 7. Bárá
- Page 103 and 104: 97Cziráky Béla tehát mindjárt k
- Page 105 and 106:
99zőket lelkiismeretes vizsgálat
- Page 107 and 108:
101részéről hasonló buzgóságg
- Page 109 and 110:
103Igénytelen nézetem szerint a b
- Page 111 and 112:
105mend, Kőszeg, Langek, Léka, Mu
- Page 113 and 114:
107A Tűzoltó Közlöny.Mialatt az
- Page 115 and 116:
109Széchényi Viktor gróf, elnök
- Page 117 and 118:
111erősbülésén is tudnak munká
- Page 119 and 120:
113velejárója. Ha pedig mindehhez
- Page 121 and 122:
115Sopronban legmostohábban van el
- Page 123 and 124:
117lasztmány által a tagdíjhátr
- Page 125 and 126:
119tására a szövetség elnöksé
- Page 127 and 128:
121újabb nyilvánítása mellett,
- Page 129 and 130:
123A két darab eredetiben bemutato
- Page 131 and 132:
125A s z é k e s f e h é r v á r
- Page 133 and 134:
127A gyűlés jegyzőkönyvét Foll
- Page 135 and 136:
129Depresszió.A selmeci nagygyűl
- Page 137 and 138:
131Napirendre került újra a mérs
- Page 139 and 140:
133még mindig volt-a reménységne
- Page 141 and 142:
135gyár tájakról való bajtársa
- Page 143 and 144:
137A tűzrendészeti törvényjavas
- Page 145 and 146:
139tűzoltó-egyesület van hazánk
- Page 147 and 148:
141mert néhányan azt kívánják,
- Page 149 and 150:
145majd ezeket a rendelkezéseket s
- Page 151 and 152:
147Ahhoz pedig, hogy ő adja kezük
- Page 153 and 154:
149Szóval, mikor valóságos tört
- Page 155 and 156:
151fecskendőket és egyéb tűzolt
- Page 157 and 158:
153hozatalában állapodtam meg. Il
- Page 159 and 160:
155Most pedig tudósításomat, a t
- Page 161 and 162:
157el, ahol ügyvéd lett, külön
- Page 163 and 164:
159vagyok neki és leszek mindaddig
- Page 165 and 166:
161Mindhalálig! Mert hat hónappal
- Page 167 and 168:
1633. Az ekként elindított oszlop
- Page 169 and 170:
165versenyezni a külföldivel, mer
- Page 171 and 172:
167társak körében, egymás jó h
- Page 173 and 174:
169attól a legtisztább és mélye
- Page 175 and 176:
17111. A trencséni önkéntes tűz
- Page 177 and 178:
173(Sopron) és B r e u e r Szilár
- Page 179 and 180:
175oltója felborulás következté
- Page 181 and 182:
177gyönyörködhessék még egy pi
- Page 183 and 184:
179egynémelyike nemcsak hogy telje
- Page 185 and 186:
181alapján készített utasítás
- Page 187 and 188:
183kedett, 1890-ben még mindig csa
- Page 189 and 190:
185titkár, az ugyancsak 1890 év v
- Page 191 and 192:
187Védnökök:1. Néhai József f
- Page 193 and 194:
189A központi választmány (elnö
- Page 195 and 196:
191XI.51. Szabó Gyula (Kismarton)
- Page 197 and 198:
193TARTALOMOldal1. Bevezetés .....