A magyar országos tűzoltó-szövetség története.

28nek a tanácskozásban való résztvehetés jogának megszerzését.Az is igaz, hogy még ma is akadnak tűzoltóságok, melyeknekvezetői hatósági kényszer és erkölcsi kötelezettség közötti különbségiránt érzékkel nem bírván, a Szövetséghez való önkéntcsatlakozáselőnyének belátásáig még nem jutottak el.Hogyne lettek volna ilyen gondolkozásnak 1874-ben.A nagygyűlés napirendje során mindenekelőtt a központiválasztmány beszámolóját olvasták fel az 1871 szeptemberétől1874 szeptemberig terjedő időszakról.A jelentés szerint a választmány tisztje legfontosabb feladatáulaz intézmény terjesztését tekintette.Ε célból annak ismertetése s ahol az elhintett jó magmár csirát hajtott, a fejlődés erősítése, a fejlődésre üdvös kihatássalbíró határozatok foganatosítása képezte a gondját.A kijelölt i r á n y szabatos: tett azonban minél kevesebbmutatkozott a nyomában.A folyamatba tenni kívánt tevékenységnek először is azvolt az akadálya, hogy az első nagygyűlés jegyzőkönyve s egycsomó egyéb irat eltévedt. Azután megnehezítette a működést,hogy a tagokhoz intézett kérdésekre legtöbbször válasz semérkezett. Zsibbasztólag hatott végül a két országos csapás: apénzválság és a kolerajárvány.Ezek előrebocsátása után jelenti a központi választmány,hogy a k i r á l y n á l , Bécsben, küldöttségilegtisztelgett, megköszönve Őfelségének azt a kegyét,mellyel a magyar tűzoltóság első ünnepélyét legmagasabbjelenlétével emlékezetessé tenni méltóztatott.Ő felsége a tűzoltó-intézmény fejlesztésének figyelemmeltartását kilátásba helyezte s Széchenyi Ödöngrófot a L i p ó t r e n d k i s k e r e s z t j é v e l tüntette ki,Follmann Alajosnak pedig az a r a n y é r d e m k e r e s z -tet adományozta.Ami egyébről még beszámolt a jelentés: csupa eredménytelenség.