A magyar országos tűzoltó-szövetség története.

29A p o r t ó m e n t e s s é g iránt tett lépésre, elutasító lett aválasz, mert a kérelem teljesítése, a kormány szerint „óriásiintézkedést tett volna szükségessé!”A nagygyűlés abbeli kérelmének sem adatott hely, hogy atűzoltóknak, tűz esetén, díjmentes szállításra legyen igényük av a s ú t o n . És pedig „az ország kedvezőtlen vagyoni viszonyaimiatt, a subsidiumok tárgyában tett megszorítások folytán”.Gróf Széchenyi Ödön, a központi választmány nevében,felvetette egy n e m z e t k ö z i tűzoltó kongresszusnak az 1873-ikibécsi világkiállítás alkalmából leendő egybehívásának eszméjétis. A terv, ámbár a német tűzoltó szövetségeknél viszhangratalált, a kiállítási bizottmány osztrák elfogultságán hajótöréstszenvedett.És dugába dőlt a t ű zkár-biztosító-társaságlétesülése is, mert a kezdetben rendelkezésre bocsátott tőkét, azilletők időközben – v i s s z a v o n t á k .Ez volt a biztosító-társaságoknak első – az ő szempontjukbólsikerült – sakkhúzása.Az országban megalakult tűzoltó-egyletek száma a jelentésszerint 147. De a szövetség kötelékébe ezek közül csak41 + 8 = 49 tartozott. Ez a negyvenkilenc tagtestület országrészekszerint ekkép oszlott meg:Dunántúlról: Sopron, Esztergom, Komárom, Zagreb,Győr, Pécs, Nagykanizsa, Várasd, Pápa, Szombathely,Devecser, Zalaegerszeg, Szent-Gotthárd = 13.A Duna-Tisza közén: Óbudai hajógyár, Budapest-malmi,Budapesti önkéntes, Budapest-városi, Kecskemét,Zombor, Vác, Kalocsa, Újvidék = 9.Dunáninnen: Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Selmecbánya,Trencsén, Dunaszerdahely, Somorja, Bazin= 8.Tiszáninnen: Kassa, Merény, Késmárk, Miskolc,Eger, Rozsnyó, Igló, Lőcse = 8.Tiszántúlról: Debrecen, Nagyvárad, Hódmezővásárhely,Kisvárda, Orosháza = 5