és összefonódott a politikai szervezettel. Az arianusok önmagukat magasabbrendűnek tartották a legyőzött katolikusokkal szemben. A gót nyelvű Szentírást propagandaeszközkénthasználták a többi rokon nyelvű nép között. 44 A keleti gótok, anyugati gótokkal való szoros kapcsolatuk hatására, a IV. században vették fel <strong>az</strong> arianizmustés népi mivoltuk megszűnéséig megmaradtak abban. 45 A herulok a VI.század elején részben pogányok, részben katolikusok, illetve arianusok voltak.508-512 között nagyobb számú, ariánus herul menekült a gepidákhoz, miután a langobardoklegyőzték őket. A katolikus herulok ellenben a langobardokhoz csatlakoztak.A nép pogánynak maradt, nagyobb része visszatért északi ősh<strong>az</strong>ájába. 46 A szomszédpannóniai langobardok utolsóként vették fel Wulfila vallását és legtovábbőrizték, miután <strong>az</strong> uralkodóréteg egy része már katolikussá vált. A langobard história(Paulus Diaconus: História Langobardorum) szerint <strong>az</strong> arianizmussal 488 után„Rugilandá"-ban ismerkedtek meg, térítőik rugi maradványok voltak. 47 Az ariánusokatkésőbb a legyőzött szvébek, a katolikusokat a provinciális pannóniai lakosságerősítette. Az arianizmussal Pannónia Saviában és Secundában ismerkedhettek meg.Az arianizmus kibontakozásával valószínűleg Alboin trónra jutása és a bizánciszövetség felbomlása (565-566) után lehet erőteljesen számolni. 48 Ez nem voltvéletlen, hiszen valláspolitikájuk, más germán népekhez hasonlóan, így vált Bizáncés <strong>az</strong> alávetett, egykori provinciális lakosság elleni tudatos ideológiává. 49 Ezek alapjánfeltehetően léteztek belső, germán ariánus missziók, melyek e tanokat terjesztették agermán népek között is. 50 A gepidákhoz a nyugati gótok, a fent említett herulok (főlegSirmium környékén) és esetleg a langobardok felől érkezhetett ariánus térítés. Enneknémiképp ellentmond, amiről Prokopiosz írt, hogy 547-548-ban a bizánci udvarbantárgyaló langobard követség szerint ők „...mi kezdettől fogva a Ti hiteteket követjük..." -vagyis eredendően katolikusok voltak. 51A keresztény kultuszforma sokszor még a germánok által meghódított területekenis továbbélt. Ez nagyban befolyásolta a germán népek vallási életét. így volt ez aPannónia közelében élő gepidákkal is. Pannóniában Scarabantiában, Lauriacumban,Savariában, Gorsiumban, Sopianaeban és Pannónia Secundában létezett egyházszervezeta rómaiak kivonulása után. Feltehetően létezett egyfajta keresztény szubsztrátumAttila és a keleti gótok uralma alatt is. A korai sirmiumi ariánus és a későbbiortodox katolikus egyháznak nagy kisugárzása lehetett a germánok felé. MelletteBassianaeban működött virágzó egyház a VI. században. Pannónia Secunda katolikusmetropolitája itt székelt I. Justinianus (527-565) alatt. 52A gepidákat a IV-VI. század folyamán folyamatosan érték a kereszténység térítőimpulzusai. Ők a kereszténység ariánus eretnekségével találkoztak. A germán népekmissziói mellett a birodalom belseje felől is téríthették őket. A arianizmusukról többírott forrás tájékoztat bennünket. A VI. század közepén írta Jordanes, hogy agepidákat, vizigótokat és osztrogótokat Valens császár vezette <strong>az</strong> ariánus hitre: „Sicquoque Vesegothae a Valente imperatore Arriani potius quam Christiani effecti. De cetero tamostrogothis quam Gepidis parentibus suis pro affectionis gratia euangelizantes huius prefidiaeculturam edocentes, отпет ubique linguae huius nationem ad culturam huius sectae invitaverunt."Ezek alapján feltételezhetünk <strong>az</strong>onban egy a birodalom belseje felőlérkező, IV. századi ariánus missziót is. Ennek központja Sirmiumban lehetett. E városugyanis ariánus központ volt II. Constantius és Valens császár alatt. Sőt 351-ben egy<strong>az</strong> arianusok és ortodoxok egységesítését célzó zsinatot tartottak Sirmiumban. Az itt100
levő ariánus egyház nagy hatást gyakorolt a környező germánokra. Sirmiumban méga hun uralom alatt, sőt később <strong>az</strong> osztrogótok és a gepidák alatt is volt kereszténypüspökség 582-ig. Emellett Mursában és Singidunumban is volt ariánus püspökség. 54A gepidák ariánus eretnekségére utal <strong>az</strong> 547-548. évi langobard követség a bizánciudvarnál, ahol a követek <strong>az</strong> ő katolicizmusukkal szemben a gepidák arianizmusátállították. 55Az ariánus keresztény térítés a római életmód egyfajta elfogadása is volt, melyfőleg Sirmium környékén valósult meg. így nem volt véletlen, hogy 536-ban ariánuskeresztény gepida püspökség is létrejött Sirmiumban. Ariánus keresztényekkel főlegSirmium környékén számolhatunk. Thrasarich sirmiumi ariánus püspök volt <strong>az</strong>, aki akirályi kincseket Konstantinápolyba menekítette a végső bukás idején (567). 56 Agepidák ariánus eretnekségéről még viszonylag késői forrás is megemlékezett. A X.században Pillgrim passaui püspök a pápának írt levelében említette, hogy a rómaiakés a gepidák óta hét püspökség volt Kelet-Pannóniában (Sirmiumban) ésMoesiában. A gepida püspökök közül <strong>az</strong>onban csak Thrasarich neve maradt fenn. 57 Agepida ariánus püspökség léte mindenesetre a kereszténység előre haladott stádiumátjelentette bizonyos gepida területeken és körökben.A POGÁNYSÁG ÉS KERESZTÉNYSÉG SZINKRETIZMUSAA történeti adatok szerint tehát a gepida nép wulfilai ariánus volt a VI. században.Ugyanakkor a sírok tele vannak pogány és egyéb mellékletekkel. A kereszténységreutaló jelképek és szimbólumok <strong>az</strong> V. század második felétől mutathatók ki, főleg abizánci tárgyaknál. Ez társadalmi megoszlást is tükröz, hiszen a keresztény jellegűtárgyak a g<strong>az</strong>dag, nemesi sírokban tűnnek fel általában. Ez nem volt véletlen, hiszen<strong>az</strong> igehirdetés célpontjai nem a kisemberek, hanem a g<strong>az</strong>dagok voltak, így nyerhetteel <strong>az</strong> egyház a gepida főemberek támogatását.A germán népek többségénél a keresztény vallással való érintkezésnél vallásiszinkretizmus alakult ki, ahol szoros kapcsolatba kerül(het) egymással a régi és <strong>az</strong> újvallás. 58 Ennek <strong>az</strong> volt <strong>az</strong> oka, hogy a gepidák <strong>az</strong> V. században a kettős vallásállapotában voltak. A régi és <strong>az</strong> új vallás között nem volt éles határ. Az ősi hitvilágösszeegyeztethető volt a kereszténységgel. A keresztény vallás elemeit <strong>az</strong>onosítaniigyekeztek a pogány hitvilággal. Mint láttuk a régi panteon egy része megfeleltethetővolt <strong>az</strong> Atya és Fiú képzetével. Ennek következtében kereszténységük még igenfelületes volt. Ig<strong>az</strong>i és tiszta hitbeli meggyőződést még alig tartalm<strong>az</strong>ott. Ráadásul <strong>az</strong>arianizmus ott terjedt el, ahol a germánok római területen állandóan megtelepültek.Nem a szellemiség, hanem a római kultusz és életforma elfogadása volt a fontos számukra.A kereszténység átvétele lépés volt a birodalom felé, főleg a foederati arisztokráciánál.A kereszténység szervezeti formáit csak a Római Birodalom területénvették át a barbár keresztények. Kereszténynek, ezen belül katolikusnak vagyariánusnak, vagy pogánynak lenni politikai állásfoglalás is volt. Az ariánus hitválaszfal volt a germán hódító és a katolikus alattvaló között. így biztosította ez enépek kollektív mi-tudatát a katolikus rómaiakkal szemben. 59Ennek megfelelően a gepidák V-VI. századi régészeti hagyatékában a pogánykeresztényjelképek egyfajta szinkretizmusa figyelhető meg. A Szentes-Nagyhegyenfeltárt temető 84. sírjában nyugvó halott övén eredetileg bőrdarabokkal összefogott101
- Page 1:
Kora középkori germán királysá
- Page 4 and 5:
SorozatszerkesztőHAVASSY PÉTERA k
- Page 6 and 7:
A katalógus és a kiállítás any
- Page 9:
Bóna IstvánELŐSZÓHa nem hangzan
- Page 13:
В. Tóth Ágnes„GOTHISCANDZA"-T
- Page 16 and 17:
1. képA női viselet elemei a Wiel
- Page 18 and 19:
irodalomnak, amely vezetésükkel
- Page 20 and 21:
Ha visszatérünk ahhoz a feltevés
- Page 22 and 23:
4. képKisvárda-daruszigeti kopors
- Page 24 and 25:
6. kép.Onyxfibula a szil ágy soml
- Page 26 and 27:
9. kép.Tiszalöki (1-2) és mezők
- Page 28 and 29:
3. A kérdés legújabb összefogla
- Page 31:
Nagy MargitA GEPIDA KIRÁLYSÁG (45
- Page 34 and 35:
1. képA gepida királyság terüle
- Page 36 and 37:
2. kép.A hódmezővásárhely-kish
- Page 38 and 39:
A női és a férfiviselethez tarto
- Page 41:
Cseh JánosRÉGÉSZETI ADALÉKOK EG
- Page 44 and 45:
mely a folyócska itteni nagyobb ka
- Page 46 and 47:
HÁROM-HÁROM OSZLOPOS, FÖLDBE ÁS
- Page 48 and 49:
HATOSZLOPOS ÉPÜLET CÖLÖPHELYEI
- Page 50 and 51:
8. kép.Szolnok-Zagy va-part. XXIV.
- Page 52 and 53: 10. kép.Szolnok-Zagywa-part. XVI.
- Page 54 and 55: 12. kép.Szolnok-Zagyva-part. XVI.
- Page 56 and 57: átapadt maradványok leginkább b
- Page 58 and 59: NEUMANN-TÓTH-NAGY 1998. 121., Abb.
- Page 61: Cseh JánosKUTATÁSOK GEPIDA TELEP
- Page 64 and 65: 1. kép.Kengyel környéke: kora n
- Page 66 and 67: mencevel. Sokat foglalatoskodtam, s
- Page 68 and 69: 1991 késő nyarán és kora őszé
- Page 70 and 71: 8. kép.Rúna-föliratos (D, В és
- Page 72 and 73: gyakkal, szövőszék-nehezékekkel
- Page 74 and 75: 15. kép.Az iménti képen bemutato
- Page 76 and 77: 19. kép. 20. kép.Kengyel-part-I.
- Page 79: Mesterhazy KárolyA GEPIDÁK KERESK
- Page 82 and 83: összes körülményt: mely korszak
- Page 84 and 85: A kereskedelem és egyéb kapcsolat
- Page 86 and 87: Bizánci importból származhatnak
- Page 88 and 89: Türingiában szintén ritkán ford
- Page 90 and 91: 17. ISTVÁNOVITS-KULCSÁR 1993. 9-5
- Page 93: Gallina ZsoltA GEPIDÁK HITVILÁGA
- Page 96 and 97: mondákat. 8 A germán vallásra vo
- Page 98 and 99: 1. kép. 2. kép.Faragott, díszít
- Page 100 and 101: pogány szimbólumokkal vették kö
- Page 104 and 105: 5. kép.Bizánci kereszttel díszí
- Page 106 and 107: ölyű, fa ereklyetartók ismertek(
- Page 108 and 109: kereszténységet vették fel elős
- Page 111 and 112: ARANYTÁRGYAK1. AranygyöngyV. sz.A
- Page 113 and 114: illesztését két, aranyozott ezü
- Page 115 and 116: Kat. 2.Kat. 4. (részlet)Kat. 4. Ka
- Page 117 and 118: Kat. 31.Kat. 35. Kat. 32.Kat. 41. K
- Page 119 and 120: Kat. 89.Kat. 90.
- Page 121 and 122: Kat. 121 Kat. 141. Kat. 134.Kat. 12
- Page 123 and 124: fibula. A félköríves rugólemezh
- Page 125 and 126: Ezüst, karikája pántszerű, kisz
- Page 127 and 128: 5,2x2,3 cmSzolnok-Szandaszőlős (J
- Page 129 and 130: írod.: ISTVANOVITS-M. NEPPER,sajt
- Page 131 and 132: pal. A negyedik és az ötödik az
- Page 133 and 134: Szolnok-Szandaszőlős (JNSZ. m.)DJ
- Page 135 and 136: KJM.Ltsz.: 87.1.1.írod.: CSALLÁNY
- Page 137 and 138: KJM. Ltsz.: 54.1.339.írod.: CSALL
- Page 139 and 140: írod.: TÖRÖK 1936. 17., LVIII. t
- Page 141 and 142: Átm.: 0,9 cm, h.: 2 cmSzőreg-"A"
- Page 143 and 144: M.: 12,2 cm, szá.: 5 cm, fá.: 5,3
- Page 145 and 146: gömbös testű, kihajló peremű,
- Page 147 and 148: MFM. Ltsz.: 53.28.12.írod.: CSALL
- Page 149 and 150: 156. BögreV. sz. vége-VI. sz. kö
- Page 151 and 152: lőtte halvány besimított cikk-ca
- Page 153 and 154:
nű, finom, kövér fazekasagyagbó
- Page 155 and 156:
írod.: CSEH 1998C. 63. к. 183.(Cs
- Page 157 and 158:
Téglalap alakú, több lemezből
- Page 159 and 160:
(Csongrád m.)MFM. Ltsz.: 53.5.220.
- Page 161:
Atm.: 0,2-0,4 cmSzolnok-Szandaszől
- Page 165 and 166:
RÉGÉSZETI KRONOLÓGIAI. Késő va
- Page 167 and 168:
a Tisza-Körös-Maros térségében
- Page 169 and 170:
IRODALOM-ÉS RÖVIDÍTÉSJEGYZÉKAc
- Page 171 and 172:
Művészet. XXX. évf. 7. sz. 1989.
- Page 173 and 174:
1973-1980. Biharea I. Archaeologica
- Page 175 and 176:
LEHMANN 1986 = Winfred Lehmann: A G
- Page 177 and 178:
anischer Missionare im 5. und 6. Ja