A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön ... - MEK

3. A kérdés legújabb összefoglalását lásd NEUMANN 1998.4. JORDANES Get. 96-97.5. Több kísérlet is történt ennek meghatározására, de egyelőre még kevés az ezeket igazolóadat. SCHINDLER 1940 kerámiakutatásai alapján kísérelte meg a válaszadást, míg OKULICZ1989 szerint az Elblag-i magaslatot körülölelő alföldön dominál a csontvázas rítus - mindkettejükszerint a gepidák a kora császárkorban a Visztula alsó folyásától keletre, a Pasleka ésDrweca folyók által határolt mocsaras síkságon lokalizálhatok.6. Jó áttekintést nyújt WOLAGIEWICZ 1986.7. A kérdéskör legújabb összefoglalása: BIERBRAUER 1998. 391-393.8. Lásd SCHMIDT 1969. 529.; POHL 1980. 242-243., 14. jegyzet.; GODLOWSKI 1986. 147.;GODLOWSKI1993. 81. véleményét, legutóbb összefoglalva BIERBRAUER 1998. 399.9. JORDANES Get. 97-100.10. Ez a gepidák első említése hiteles, egykorú forrásból: Mamertinus Panegyricus 17,1 p. 6,LAKATOS 1973. 51. - II. Claudius császár életrajzában, a 269-es nagy barbár támadás népeiközött már felsorolták a gepidákat is, de ezt a forrást a História Augusta más életrajzaivalegyütt IV sz. végi, célzatos kompilációnak tartja a kutatás egy része, tehát a benne közölt adatsem tekinthető biztosnak (HIST. AUG. Claud. 6,1-4), POHL é. п. 132. Hasonlóképpenvitatott az a forrás is, mely szerint Probus császár (276-282) gepidákat, greutungokat ésvandálokat telepített volna római földre. HIST. AUG. Probus 18,1, LAKATOS 1973. 50-51.;BIERBRAUER 1998. 390. 2. jegyzet.; WOLFRAM 1979. 58.11. A gótok legkésőbb a III. század utolsó évtizede előtt két részre szakadtak: a nyugati ág neve„tervingek" vagy „vezi, vizi(gótok)", a keletieké pedig „greutungok", illetve „osztro(gótok)".WOLFRAM 1979. 13-17.12. JORDANES Get. 94.13. HOREDT 1971. 711, Abb. 1.; HOREDT-PROTASE 1972. 216-217. Abb. 13. Ennekmegfelelően a gepidák 400 előtti szállásterületét is a Kárpátoktól északra, északkeletre határozzákmeg. - Legújabb összefoglalásában W. Pohl nem foglal határozottan állást ebben a kérdésben:„a csata 248 és 291 közé keltezhető" és a „Kárpát-medencén belül vagy kívül lokalizálható".POHL é. n. 132.14. Lásd WOLFRAM 1979. 52. Szerinte a burgundokkal való összecsapás már nem azok eredetiszállásterületén, de a Kárpátokon kívül történhetett.15. Ezzel cseng egybe W. Pohl véleménye, mely szerint nem tudni, hogy a gepidák a Kárpátmedencétőlészakra vagy Erdélytől északra, a Felső-Tisza vidékén éltek-e, de egy bizonyos:„szűk" helyükön jobb pozícióért küzdöttek a többi keleti germán néppel, s a III. századi nagybarbár vállalkozásokról a peremhelyzetük miatt le is maradtak. POHL 1998.132.16. Ezt a lehetőséget L. Schmidt már korábban felvetette. SCHMIDT 1969. 530.; BÓNA 1981.365-367.; BÓNA 1986.131.; BÓNA 1986A. 66.; BÓNA 1993.108.17. Ebben az esetben a III. század végén, a IV század 1. felében saját királyaik aligha lehettek,vö. lentebb a szilágysomlyói kincsről írottakkal.18. GODLOWSKI 1986. 147.; GODLOWSKI 1993. 81.; BIERBRAUER 1994. 96.; BIERBRAUER1998. 390-391., 399.19. Mócsy András szerint a Diocletianus-i erődítési munkák részeként, Soproni Sándor szerintpedig inkább a IV sz. 20-30-as éveitől. Összefoglalva ISTVÁNOVITS 1998. 43., 47., 63. jegyzet.20. BÓNA 1986.132., 16. kép: „a gepidák a hun uralom előtt". - Módszertanilag sem könnyű aIII. sz. végi-IV .sz. eleji gót és gepida régészeti leletanyag szétválasztása, hiszen egyazonkultúrkörből származtak, lásd ehhez Jordanes leírását az egyforma fegyverekkel, egyazon tak-26