A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön ... - MEK

Philippus Arabs császár (244-249) uralkodásának idején, tehát a 240-es évek végéntörténhetett. Ha Jordanes adatainak hitelt adunk, akkor azt ezt követő gepida-gótháborúnak egy emberöltőn belül kellett megtörténnie, tehát még Fastida ésOstrogotha uralkodása alatt - a 29l-es dátum pedig ettől időben túl távolinak túnik.így K. Horedt, aki Jordanes adatait veszi alapul, a Galtis menti csatát 249-re teszi, shelyszínét a Kárpát-medencén kívül, a Prut és Szeret folyók vidékére lokalizálja." Azesemények Jordanes által leírt „háttere" alátámasztani látszik ezt a vélekedést.Leírása szerint ugyanis abban az időben a gótok közös királyuk, Ostrogothauralkodása alatt Szkítia földjén, a Pontusz partján tartózkodtak, a rómaiakkal szövetségesviszonyban élve, azoktól évi járandóságot élveztek. Ebben a leírásban nincsenszó Dacia feletti uralomról; a III. század közepén még nem is lehetett. A csata helyneveigótok: „auha" vizet, „galt" pedig terméketlen pusztaságot jelent; ez azonbanarra utal, hogy Jordanes idején a konkrét események, helyszínek már az emlékezetködébe vesztek.Éppen a Jordanes-féle leírás monda-jellege miatt a kutatók többsége ezt a forrástnem elvetve, hanem a 291-es adattal egyeztetve alakította ki véleményét. 291-benDacia már valóban a tervingek kezében lehetett; bár kérdéses, hogy két évtized alattmennyire sikerült azt valóban benépesíteniük. A vandálok töredékei különbözőnevek alatt (viktofalok, asdingok) pedig már a II. sz. utolsó harmada óta játszottakszerepet a Kárpát-medence északkeleti részében. Történeti forrásból azonban ebbőlaz időből nem ismerjük a gepidák hazáját; egyedül csak feltételezésekrealapozhatunk. Jordanes könyvében a gót-gepida csata leírását közvetlenül megelőziaz utóbbiak burgund háborújának leírása. Az addig békés gepidák ugyanis Fastidavezérletével csaknem teljesen megsemmisítették a burgundokat, majd ezután a gepidakirály, a győzelemtől megnövekedett öntudattal („dölyfös kevélységtől hajtva")követelt területet a gót királytól. A burgundok III. századi szállásterülete az Oderavidéktől a Visztula vidékig terjedt, de a keleti burgundok egy része a gót vándorláshozcsatlakozott - tehát a burgund háború a mai Közép-Lengyelországban vagyettől délkeletre is történhetett, de Fastida gepidái ekkor még biztosan kívül élhettek aKárpát-medencén. 14 A Jordanes által rögzített gót népi emlékezet az eseményeklényegét sűrítve őrizhette meg; ha adatai alapján nem is lehetünk abban biztosak,hogy mennyi idő telt el a gepidák burgund és gót háborúja között, de a gepidák céljátvilágosan megjelöli: az addigi kedvezőtlen lakhelyüket akarták jobbra cserélni.Hol lehetett hát Fastida szűk és kedvezőtlen adottságú szállásterülete? Bóna Istvánszerint a meghódítani vágyott Dacia szomszédságában, a Szamos, Kraszna folyók alsó ésa Tisza felső folyásának vidékén. Kérdés azonban, hogy Erdélyben kevesebb-e a „sűrűerdő" és a „zord hegy", mint a fenti, széles rónaságra nyüó tájon? A poétikus megfogalmazáshátterében feltehetőleg az a panasz állhatott, hogy a gepidák a zsákmányszerzéslehetséges helyszínétől, magától a Római Birodalomtól érezték magukat túl messze, éppena gótok által elzárva és ezen a kedvezőtlen helyzeten kívántak változtatni. 15 291-ben agepidákat tehát a vandálok szövetségeseiként emlegetik, ezért feltehető, hogy a két népegymás közelében élhetett; Bóna István a szállásterületüket a Kárpát-medence északkeletividékére helyezi. 16 Elméletben felvethető az a lehetőség is, hogy mivel a vandál törzsektöbbsége (lásd Przeworsk-kultúra) a Kárpátoktól északra élt, a szövetségesek Daciát(illetve a tervingeket és taifalokat) a Kárpátoktól északkeletre eső területről is megtámadhatták,ebben az esetben azonban a gepidák szállásterületét is arrafelé kellene keresni.С ÍJ < ( s с ; * * *• ,.-17