A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön ... - MEK

ható, akiktől a IV. század végén a limes közelében élő pannóniai lakosság is átveszidivatjukat (Kővágószőlős, Csákvár, Szabadbattyán, stb.). Főleg a provinciábabetelepedő barbárok sírjaiban fordulnak elő. 16 Az V. század első felében aztán a gepidalakosságnál is egyre több helyen találkozunk velük (Biharkeresztes-Kisfarkasdomb,Barabás, Mád, Székely, Tiszalök, Hódmezővásárhely-Sóshalom,Nyíregyháza-Stadion, stb.). 17A gepida „külkapcsolatokról" a legtöbb információnk a hun kor utáni időszakbólvan. Az V. század közepétől-végétől új területeken jelenik meg a gepida kultúra,hiszen az Attila halála utáni időben a hun-ellenes liga vezető, majd győztes erejekénta Közép-Tisza vidékéről egész Erdélybe kiterjed hatalmuk. Ez főleg a Maros-völgyetjelenti, de ellenőrzésük alá kerül a Kárpátokon kívüli területek egy része is. Az elmozdulásmásik iránya délnyugat, a germán népeket mindig is vonzó nagy város,Sirmium (Mitrovica), melynek megszerzéséért még nemzeti létüket is kockáztatták.Valószínűleg mindjárt 455 után kerültek újra szorosabb kapcsolatba a KeletrómaiBirodalommal, melynek révén valamennyi segély, ún. évjáradék jutott rendszeresena királyi kincstárba, s ebből vásárolhatott is az udvar fényűzési cikkeket,ajándékozhatott tovább pénzt vagy ékszert, drága textíliákat (lásd a nagyváradiaranybrokát ruhamaradványokat). 18 Amint azonban túl közel kerültek egymáshoz akét nép határai, helyesebben a konstantinápolyi udvar rovására kezdtek terjeszkednia gepidák, ez a baráti viszony ellenségeskedésre váltott, az évjáradék pedig megszűnt(így pl. 546-tól írott forrás szerint a segélyeket a langobardok kapták).A változó viszonyok ellenére a gepidák legjelentősebb kereskedelmi partnereBizánc maradt. A késő antik birodalmi áru közé tartoznak az aranygyöngyök(Perjámos, Nagyvárad, Biharkeresztes-Kisfarkasdomb, Szentes-Nagyhegy 84. sír,Bereg megye ismeretlen lelőhely), 19 aláhajtott lábú fibulák egy változata (Hódmezővásárhely-Kishomok23. sír), 20 ezüst nyaklánc megcsavart nyolcas alakú szemekből(Artánd-Nagyfarkasdomb 185. sír, fibula pár összekapcsolására 2. kép 6.),üvegedények (Kiszombor 88. sír, Jakovo-Kormadin 3. sír, mindkettő talpas üvegserleg),21 poliéder gombos bronz vagy ezüst fülbevalók (Artánd-Nagyfarkasdomb 200.sír, Kiszombor 55. sír, Csongrád-Kettőshalom, Apahida, Segesvár, Szelindek, stb.). 22Ezzel szemben zsákmánynak tekinthető a szőregi 39. sír hagymafejes fibulája. 23A leggyakoribb bizánci áru az ariánus kereszténység elterjedésére utaló, keresztteldíszített tárgy, többnyire csatok. Ilyen a /. Werner által Sucidava típusnak nevezett változat,amelynek csatlemeze áttört kereszttel és félholddal díszített 24 (Szőreg-TéglagyárXI. és 103. sír, 25 Pécska, 26 Hódmezővásárhely-Kishomok 65. sír, Szentes-Nagyhegy 29.sír) 27 a szentes-berekháti 115. sír kereszttel díszített, egykor zománcdíszes csatja, 28 akiszombori 350. sír hegyikristály berakásos keresztje, 29 a csongrád-kettőshalmi csat,melynek szíjszorító lemezén keresztet közrefogó galambok láthatók. 30 Egy magyarcsanád-bökényioroszlán díszes csat eléggé egyszerű, mondhatnánk provinciális utánzatnaklátszik. 31 Szentes-Nagyhegyen a 84. sírban négyszögletes ereklyetartó szelencevolt, elő- és hátlapján is poncolt kereszt ábrázolással. 32 Ez is inkább helyi készítményneklátszik. A bizánci importáruk feltűnően nagy számban fordulnak elő abaráthelyi (Bratei) temetőben. Ennek oka az lehet, hogy az erdélyi gepidák eléggéfüggetlenedtek Tisza vidéki társaiktól, és földrajzi fekvésük, valamint kereszténykapcsolataik révén főleg Bizánc felé tájékozódtak. Ezen kívül pedig lehetett olyan árucikkük,amely Bizánc számára is fontos volt (talán a só ?). 33 83