A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön ... - MEK

A Gepida Királyság északnyugati határvidékén, a Zagyva-torkolat térségébenvalamikor az V. század közepe utáni időktől a VI. század 50-es/60-as éveiig egy „hídfőállás",exponált, s ezért jól őrzött hely létezett. Ennek a földrajzi, közlekedési-katonai,kvázi stratégiai csomó-/gócpontnak a fontosságát a környék - a Tisza mindkétoldalán - gyarapodó régészeti leletei egyre jobban hangsúlyozzák, elsőként például aszolnok-szandai nagy gepida sírmező,és ehhez társulva a többi is(köztük számos fegyveres temetkezéssel).Az 1986-os és a rákövetkező esztendőbena szolnoki DamjanichMúzeumnak lehetősége nyílottarra, hogy az Alsó-Zagyva folyószabályozásimunkálatainál archeológiaileletmentést végezzen.Ennek során egy kora népvándorláskori, az V. század utolsó és a VI.század első évtizedeire keltezhetőkeleti germán település és temető isnapvilágra került (a lelőhely akirályság területén: 1. kép). Dolgozatunka „falu" - tíz-tizenegyház, három gödör, kút és fazekas­1. kép.Szolnok-Zagyva-part. A település a GepidaKirályság területénműhely, együttvéve közelítőlegtizenöt-tizenhat objektum - bemutatásáraszorítkozik egy-egy telepjelenség,lelet, illetve leletcsoportkiemelésével. Két régiségnél és ittotta germanisztika szférájából nyelvészeti-nyelvtörténeti adatokat is bevontunk, sfejezetindító, mottó-szerű idézeteket, azaz allegátumokat, hogy megjelenítsük,megelevenítsük valamelyest a római és a kora középkori germánság világát. 1KORA MEROVING-KORI GEPIDA TELEPÜLÉS A ZAGYVAMENTI MAGASPARTON(SZOLNOK VÁROS, ALCSI HATÁRRÉSZ)„...jól ismert, hogy sok tanyája és kis faluja népünknek távoli dombokon és sűrű erdőségekbenfekszik..." 2A kis faluhely a Tisza és a Zagyva egybeömlésétől - légvonalban - 7,5-8 km-re, avárostól északnyugatra került föltárásra a jászsági folyó keleti, azaz bal partján (2.kép). A régészeti-topográfiai pont a tízezres-szintvonalas térképen jelölt Molnár-,Fekete- és Jánosi-tanya háromszögében, Szolnok egyik Alcsi nevű határrészére esik,41