A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön ... - MEK

nagyméretű, ezüst lemezből készültfibuláknak a használata (9. kép). AzAlföldön jó néhány sírleletben szerepelez az ékszertípus; de ezen kívül agazdag nők viseletéhez tartozó többidíszítmény is szinte „standardizálódott",s nagyobb területen terjedt el.Az említett ezüst lemezes fibula párontúl egyszerűbb fibulákat, ékvésésesdíszű, ezüst övcsatot, poliédrikusvégződésű, kőbetétes fülbevalókat,nemesfém karpereceket, nyakukonborostyán-, karneol-, kalcedon- ésüveggyöngyöket hordtak a korszakelőkelő és jómódú dámái. 37 Ez az aleletanyag, ami a Felső-Tisza vidékután a Tisza középső folyásának vidékénis megjelenik (lásd pl. a gyulavárilelet). A Felső-Tisza vidéki körlegkésőbbi és leggazdagabb temetkezésea gávai, amely már az V. sz. 2.feléből származik, s ezért már biztosangepidának határozható meg. Az Balsán (1-2), Perjámoson (3) és Mádon (4-6) elóelőkelőnőket vagy magányosan, került tárgyak (BIERBRAUER 1991. 548.)vagy néhány sírós temetőkben helyeztéknyugalomra; ellenben a korszak köznépi temetkezéseit alig ismerjük; a kevésés jellegtelen tárggyal, ráadásul esetleg magányosan előkerülő sírok keltezése sokesetben túllépi a régész lehetőségeit.A 455 után a Tiszántúlt és Erdélyt, majd 471 után a Szerémséget megszálló gepidáktérben és időben jól körülhatárolható régészeti kultúrája csak e terület fokozatos birtokbavételeután, az V. század utolsó negyedétől ragadható meg. E korai Merovingkorikultúra létrejötte az alamannok és bajuvárok (nem tárgytípusokban) hasonlókultúrájának létrejöttével állítható párhuzamba: egyaránt jellemző rájuk az V. századvégén kezdődő nagy, soros temetők (Reihengräberfeld) és a huzamosabbmegtelepedésre mutató telepek használata. A gepida királyság régészeti kultúrájánakkialakításában talán részt vehettek a korábban is e helyütt élő késő szarmata népességmegmaradt elemei, de pl. a hunkor előtt és részben ez alatt a Körös-Maros-Tiszavidékén élő, kevert népességű csoportokkal (Tápé-Malajdok, Csongrád stb.) valókontinuitásuk bizonytalan (10. kép).JEGYZETEK1. JORDANES Get. 95. A forrásokat az eredeti nyelven lásd: LAKATOS 1973.2. Jordanes Cassiodorus később elveszett gót történetét kivonatolta, amelyet ez utóbbi szerző NagyTheuderich itáliai osztrogót király kérésére készített. A kérdésről legutóbb JORDANES 1993. 203-205.25