A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön ... - MEK

9. kép.Tiszalöki (1-2) és mezőkászonyi (3-4) leletek(BIERBRAUER 1991. 558.)azon, hogy annyi néppel a legsilányabbrabszolgák módjára bánnak el, elsőnekpártot ütött Attila fiai ellen és a szolgaságnakrája tapadt szégyenét a szerencsekedvezésével lerázta. Es elszakadásávalnem csupán saját népétszabadította fel, hanem a többieket is, akikhasonló iga alatt nyögtek...". A csataPannóniában, a ma már azonosíthatatlanNedao folyó mellett zajlottle, 455-ben. „...úgy vélem, bámulatoslátvány volt, ahol látni lehetett a lándzsávalharcoló gótot, a karddal dühöngőgepidát, a nyilat sebében ketté törő rugót,a suavot, aki a lábában, a hunt, aki anyilában bízott, az alánt, aki nehéz, aherult, aki könnyű fegyverzettel állt csatasorba.Számos és súlyos összecsapásokután a gepidáknak kedvezett a nem reméltgyőzelem. Ugyanis Ardarik kardja és apártütés majdnem 30 ezer hunt és másnemzetbelit ölt meg, akik a hunoknak segítségethoztak. Ebben a harcban megöletikAttila legidősebb fia, név szerintEllák, akit, mint állítják, atyja a többiekfölött annyira szeretett, hogy összesfiaival szemben előnyt adott neki a királyságban. Azonban a szerencse nem kedvezett az atyaóhajának. Bizonyos ugyanis, hogy számos ellenség megölése után így veszett el férfiasan, hogymég atyja is, ha életben van, ily dicsőséges véget kívánt volna neki. Miután ő megöletett, atöbbi testvérei a Pontuszi-tenger mellé űzetnek, ahol, mint leírtuk, régebben a gótok laktak."A gepidák tehát a legerősebbként kerültek ki az összecsapásból. Területi igényeiket isérvényesíthették: „A gepidák ugyanis a hunok telepeit erővel maguknak foglalták le, s azegész Dacia területét mint győzők birtokolták. A Római Birodalomtól pedig mint serény férfiakbarátságos megegyezéssel nem kértek mást, mint békét és évjáradékot."* 5Bár a hunkor vége felé jól értesültek vagyunk a gepidák tetteiről, mégis ismétnehéz feladat a régész számára a hozzájuk köthető emlékanyag kiválasztása; ezpusztán a tárgytípusok alapján nem is teljesíthető, mivel a korszak leletanyagánaketnikumok szerinti felosztása meghaladja jelenlegi ismereteinket. A kiválasztás majobbára településtörténeti megfontolásokon alapul; azon a feltevésen, hogy Ardarikés népe a hun hatalmi központ viszonylagos közelében, tehát a Kárpát-medencekeleti felében élhetett. 36A régészeti leletanyag etnikumok szerinti meghatározását szinte lehetetlenné teszi,hogy a hunok uralma alatt és az ezt követő évtizedekben egymáshoz hasonló, ahunoktól kapott nemesfémből készült ékszereket használtak a különböző keleti germánnépek, köztük tehát a gepidák is. így pl. az egész Kárpát-medencére kiterjedt akor legdivatosabb ékszerének, a főleg a nemesi réteg asszonyai által hordott24