47213. FEJEZETA mozgásszervek károsodásai13.39. táblázat. A fogyatékosság területei köszvény esetén (FNO)A testi funkciók károsodásaiMinôsítés*B1 Mentális funkciók 0B2 Érzés és fájdalom +B3 Hang- és beszédfunkciók 0B4 Szív-, érrendszeri; vérképzôszervi, immunológiai és légzôrendszeri funkciók ++B5 Anyagcsere-, emésztô- és az endokrin rendszer funkciói +B6 Vizeletkiválasztás és reproduktív funkciók +++B7 Neuromuszkuláris és mozgáshoz kapcsolt funkciók +++B8 A bôr és függelékeinek funkciói +A testi struktúrák károsodásaiS1 Idegrendszer 0S2 A szem és kapcsolt részei 0S3 Hang és beszéd 0S4 Szív-, érrendszer, vérképzôszervi, immunológiai és légzôrendszer +S5 Anyagcsere, emésztô- és endokrin rendszer ++S6 Vizeletkiválasztás és reproduktív rendszer +++S7 Neuromuszkuláris és mozgási struktúrák +++S8 A bôr és függelékei +A tevékenység akadályozottsága és a részvétel korlátozottságaD1 Tanulás és a tudás alkalmazása 0D2 Általános feladatok és követelmények +D3 Kommunikáció 0D4 Mozgás ++D5 Önellátás +D6 Otthoni élet 0 +D7 Interperszonális kapcsolatok és viszonyok 0D8 Az élet fô területei 0 +D9 Társadalom, szociális és civil élet 0 +Környezeti tényezôkE1 Termékek és technológiák 0E2 Természetes és épített környezet –E3 Támogatás és kapcsolatok 0E4 Attitûdök 0E5 Szolgáltatások, rendszerek és politikák – +* 0 = nem, + = enyhén, ++ = közepes fokon, +++ = súlyosan érintett
13. FEJEZETA mozgásszervek károsodásai473Szeptikus arthritisekGéher PálA szeptikus arthritisek az ízületek, a periartikulárisszövetek baktériumok, vírusok, vagy gombákokozta gyulladásos folyamatai. A szeptikus arthritisektöbb mint 90%-ban egy – általában a térd,a csípô, vagy a boka – ízületben fordulnak elô.Az fertôzô ágens bejuthat az ízületekbe:• direkt módon (ízületbe ható sérülések, mûtét,injekció),• a szomszédos szövetek fertôzésének (osteomyelitis,tályogok) terjedése révén és• hematogén úton.A fertôzést elôsegítik az immundeficiencia(HIV), a kortikoszteroidkezelés, a szisztémásmegbetegedések.A fertôzéses ízületi gyulladások lehetnek akutakés krónikusak. Az akut folyamatokat leggyakrabbanStaphylococcus, Gonococcus, egyes vírusokokozhatják. A krónikus fertôzések többnyiregombás (Mycobacterium tuberculosis, Blastomyces,Candida) eredetûek.A károsodott ízület duzzadt, meleg tapintatú,érzékeny, mozgása korlátozott. A helyi tüneteketláz, hidegrázás kíséri. Krónikus arthritisnélezek a tünetek kevésbé kifejezettek.Sajátos csoportját képezik az ízületi gyulladásoknaka protetizált ízületek fertôzései, melyek afunkciókárosodás mellett általános sepsist isokozhatnak.Diagnózis. Az ízületi folyadék bakteriális vizsgálatanem annyira a diagnózis bizonyítását, mint acélzott antibiotikus kezelés beállítását, s a gyógyulásifolyamat monitorozását jelenti. A radiológiaifelvételek ízületi eróziókat, oszteomielitiszesjeleket, az ízületi rés beszûkülését mutathatják.A gázképzôdés anaerob fertôzésre utalhat.Terápia. A szeptikus arthritisek kezelése antibiotikumokparenterális adása, az ízület zárt vagynyitott drenálása, s rehabilitáció útján valósul meg.A betegség akut fázisában az immobilizációcsökkenti a fájdalmat, ezt a késôbbiekben követia passzív, majd az aktív mozgásterápia.Arthritis psoriaticaGéher PálA psoriasis lefolyása során gyakran léphet fel különbözôtípusú, jellegzetes ízületi gyulladás. Apsoriasis gyakorisága 1–2%, a betegek átlag 10%-ánál lépnek fel jellegzetes mozgásszervi tünetek.Patogenezis. Sem a psoriasis, sem az arthritispsoriatica patogenezise nem ismert, mint ahogyaz sem, hogy miért lép fel egyes psoriasisbanszenvedô betegeken mozgásszervi betegség. Apsoriasis kialakulásában genetikai, immunológiai,vaszkuláris és környezeti tényezôk (fertôzés,trauma) játszanak szerepet.Klinikai kép. A mozgásszervi betegség fellépheta psoriasis jelentkezése elôtt (arthritis sinepsoriasis), vele egyidôben és – leggyakrabban – abôrbetegség megjelenése után. A psoriasis bármelyformájában (guttata, exfoliatív erythroderma,pustulosa stb.) elôfordulhat ízületi betegség.Az arthritis psoriaticában szenvedô betegek80%-ában fordul elô körömelváltozás (míg psoriasisbancsak 30%-ban). A bôrbetegség és azízületi betegség lefolyása közt nincs szoros párhuzam(azaz szerény bôrtünetek mellett is láthatunksúlyos ízületi gyulladást, illetve fordítva).A betegség rendszerint lassan, fokozatosanalakul ki; mindössze az esetek harmadában kezdôdikheveny formában, lefolyása során hullámzóheveny shubok és nyugalmas idôszakok váltjákegymást. Általában 40 éves kor fölött jelentkezik,férfiakon és nôkön egyforma gyakorisággal.Alcsoportjai:• Disztális forma (a disztális interfalangeálisízületek dominanciájával).• Arthritis mutilans (az ujjízületek osteolysisével).• Szimmetrikus, poliartikuláris – a reumatoidarthritishez hasonló altípus.• Aszimmetrikus oligoarthritis, ritkán monarthritis.• Spondylitis psoriatica – spondylarthritis éspsoriasis együttes elôfordulása, az elsô négyalcsoport valamelyikével vagy anélkül.